Az MIT kutatója szerint képesek lehetünk létrehozni egy olyan lézeres jeladót, amely az általa kibocsátott lézersugár segítségével akár 20 ezer fényév távolságból is észrevehető. Ehhez egy 1-2 megawatt teljesítményű lézer, valamint egy 30-45 méter átmérőjű teleszkóp kellene, ami segítené összpontosítani a lézersugarat.

James Clark a The Astrophysical Journal című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányában azt írja, mindez olyan sugárzást tenne lehetővé, ami megkülönböztethető a nap infravörös energiájától. Ha vannak idegen csillagászok a szomszédos naprendszerben (például a 40 fényévnyire lévő Trappist-1-ben), akkor észlelhetik a lézer fényét, mellyel a tudós szerint akár Morse-kód is küldhető.

Massachusettsi Műszaki Egyetem

Egy ilyen jelzőberendezést pedig nem volna nehéz összeállítani. Chilében már épül egy 39 méteres lencseátmérőjű teleszkóp, az amerikai haditengerészetnek pedig van olyan erősségű lézere, amilyen a feladathoz kellene. Ilyen például az amerikai légierő által működtetett YAL-1 Airborne Laser, amivel rakétákat tudnak megsemmisíteni.

[Eldőlt: megépítik a vulkán tetejére a teleszkópot, a lencséje akkora lesz, mint egy repülőgép]

A projekttel kapcsolatban persze felmerült néhány probléma. Ilyen például az, hogy a lézerfény károsíthatja a szemet, még akkor is, ha az valójában szabad szemmel nem érzékelhető. Emellett hatással lehet az elhaladó űreszközök kameráira. Clark szerint ezért a legbiztonságosabb az lenne, ha a Hold túloldalára telepítenénk egy ilyen eszközt, még akkor is, ha ez nem épp a legkézenfekvőbb megoldás.

Hasonló jelet mi is foghatnánk akár egy egyméteres teleszkóppal is, ha az épp a megfelelő irányba állna. Emellett azonban azok az eszközök is szóba jöhetnek, amelyek az exobolygók légkörének összetételét vizsgálják.

[Vannak-e földönkívüliek, és mikor találjuk már meg őket?]

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.