A kiszolgálás ugyan még kissé gépies, de a világ legdrágábban felszolgált kávéja sokakat vonz a DAWN Caféba. Az élénkítő nedűt ugyanis robotemberkék viszik az asztalokhoz.
HVG
A 120 centis, 20 kilogrammos, OriHime típusú robotok 14 helyen összeillesztett, jól mozgó végtagjaikkal képesek az italokat kitölteni, tálcára tenni, s így megrakodva kivinni a rendelést a vendégeknek. A tokiói Akaszaka üzleti negyedben lévő vendéglátóhely egyelőre csak próbaüzemben működik, november végén és december elején mindössze néhány napig sürgölődnek a vendégek körül a robotfelszolgálók.
„Szeretném, ha mind több vállalkozó kapna kedvet a foglalkoztatásukhoz, hogy a 2020-as tokiói olimpián és paralimpián nemzetközi ismertségre tehessenek szert” – árulta el üzleti reményeit Kentaro Josifudzsi, az OryLab cég tulajdonos-ügyvezetője, az OriHime-ok szülőatyja.
A próbaüzemmódban futó DAWN kávézó neve – bár összeolvasva hajnalt jelent – a „különböző avatár munkahálózatok” rövidítése. Az ott dolgozó kis robotok ugyanis nem munkavégzésre programozott okos szerkezetek, hanem beteg emberek fizikai megjelenési formái. (A szanszkrit eredetű avatár szó inkarnációt jelent, a lélek hús-vér megtestesülését az anyagi világban.) Kevésbé elvontan: mozgásképtelen betegek számítógép segítségével távolról, internetes kapcsolattal irányítják a kamerával és mikrofonnal is felszerelt pincérrobotot, s rajta keresztül kommunikálnak a vendégekkel.
Az alkotó elsősorban az ALS-kórban (amiotrófiás laterálszklerózis) szenvedőknek szánta ezt a távmunka-lehetőséget. Ez az a riasztó, az egész izomzatot működésképtelenné tévő betegség, amely a nemrég elhunyt világhírű tudóst, Stephen Hawkingot is kínozta, de ő fej- és szemmozgással irányított komputerével mindvégig képes maradt kommunikálni a világgal.
Az OriHime alkotója a gép prototípusát már tavaly áprilisban bevetette kipróbálásra: Nagaoka Takanobu 55 éves gimnáziumi tanárt kellett képviselnie végzős diákjai érettségibizonyítvány-osztásánál. A tanár, aki egyre romló fizikai állapota miatt már nem tudott elmenni az ünnepségre, így mégis jelen lehetett, s egyenként gratulálhatott tanítványainak, akik illendően meghajoltak a robot előtt, amely apró kezével integetve nyugtázta a köszöntést.
Az OryLabot igazgató Kentaro Josifudzsi gyermekkorában maga is megtapasztalhatta, hogy milyen a társadalmi elszigetelődés, mivel szorongásos betegsége miatt nehézséget okozott neki az iskolába járás, a kommunikáció. Éppen ezért eltökélt szándéka, hogy robotjával mindazoknak lehetővé tegye a munkavállalást, akik egészségi állapotuk vagy családi gondjaik miatt nem tudják elhagyni a lakásukat.
Az egyre öregedő japán társadalom jelentős munkaerőhiánnyal küzd, ezért a szigetországban nem aggódnak amiatt, hogy a robotok bárkinek a munkáját elvennék. A hagyományosan bezárkózó ország ma már könnyített munkavállalási lehetőséget és hozzá vízumot kínál külföldieknek az ipar és a szolgáltatás számos területén. A robotnagyhatalomként számon tartott országban az OryLabnak nem kisebb versenytársakkal kell számolnia, mint a Honda, a Toyota, a Hitachi, a Sony vagy a Fujitsu. Becslések szerint 2025-re 12 milliárd dollárosra növekszik a robotok iránti globális kereslet, amibe az ipari alkalmazások mellett bőven beleférhet a humánus szempontokat előtérbe helyező ötletek megvalósítása is.
A cikk a HVG 2018/47. számában jelent meg.
Nemcsak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, hanem a 4iG Nyrt-nél lefolytatott belső vizsgálat is azt állapította meg, hogy nem történt szabálytalanság a Microsoft-licencek 2013-2015-ös kormányzati beszerzésénél – tudta meg a HVG. Az OLAF vizsgálata nyomán már milliárdokat fizetett vissza Magyarország az Európai Uniónak.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Érdekes részletek derültek ki az uniós külügyminiszterek tanácsülése uán.
Ismét nyomon lehet követni, hogy mennyit késnek a vonatok.
Több pontforráson is határérték-túllépést észleltek.
A csádi stratup- és fintechguruként ismert Adam Medellának nagy tervei lehettek Magyarországon.
