Két csoportra oszthatjuk a legnépszerűbb számítógépes programokat és telefonos alkalmazásokat. Az egyikbe azok tartoznak, amelyek március végéig megkapták az éjszakai módot, a másikba pedig azok, amelyek programozói majd az áprilistól decemberig tartó időszakban fogják aktiválni ezt a funkciót. Tovább aligha szeretné (vagy meri) bármelyik vállalat is halogatni, hogy csatlakozzon az utóbbi néhány hónapban egyértelműen trenddé alakuló jelenséghez. Ahhoz, hogy a „letisztult dizájn” kifejezéssel szinte automatikusan együtt járó fehér háttér helyett a fekete felület használata mellett is dönthessenek az emberek.
Legutóbb – és talán az eddigi legtöbb felhasználót megmozgatva – a Facebook üzenetküldő szolgáltatásába került be a sötét mód. Az alighanem csak ügyes marketingfogás volt, hogy eleinte csupán egy, a számítógépes játékok rejtett módjainak bekapcsolási logikájára épülő lépéssorozattal lehet(ett) aktiválni a fekete hátteret. Ha tartotta ígéretét a Facebook, akkor a napokban a Messenger alkalmazás minden telepített példányában feltűnt a beállítási lehetőségek között az erre szolgáló kapcsoló. Sietni kellett, mert időközben a konkurens Viber is elérhetővé tette az elsötétítés lehetőségét.
Sötét mód a Facebok Messenger alkalmazásában. Előtérbe került a háttér
A több százmillió felhasználóval rendelkező szolgáltatók táborából a sort a Facebook egy másik vetélytársa, a Twitter nyitotta. A mikroblogolós platformon 2016 nyarán vált elérhetővé a sötét mód, amit akkor a dizájnerszakmán belül is sokan értékeltek. A dicsőség azóta elhalványult, az elmúlt hónapokban csatlakozott többiek megoldásának fényében (fénytelenségében) ugyanis meglehetősen furcsán néz ki, hogy a Twitter mobilos alkalmazásában a sötét mód szürkéskékes hátteret jelent, nem pedig feketét. A vállalatot társalapítóként is jegyző vezérigazgató, Jack Dorsey ígéretet is tett az átszínezésre, ami az iPhone-okon már meg is történt.
Merthogy a sötét módnak leginkább akkor van értelme, ha feketére alapozzák a felhasználói felületet. A működési elv nem rakétatudomány. Ahhoz, hogy egy kijelzőn egy képpont fehér színben világítson, energiára van szükség. Egy pixel feketén hagyása viszont egyáltalán nem igényel energiát. Legalábbis a mai eszközök zömében használt OLED-technológiára alapozó kijelzők esetében, melyek többek között éppen annak köszönhetik népszerűségüket, hogy ilyen módon – a minden esetben némi háttérfényt alkalmazó LCD-kijelzőkkel ellentétben – képesek az igazi fekete megjelenítésére: egyszerűen nem mutatnak ott semmit. A számítógépeken és telefonokon egyaránt használatos nagy felbontású képernyők több millió képpontból állnak, így érezhető energiamegtakarítást jelent, ha a képernyő jelentős részét kitevő háttér nem fehér, hanem fekete.
A Google szakemberei a tavaly novemberi Android Dev Summit fejlesztői konferencián számszerűsítették is az előnyt. A Google Térképből kivágott képernyőképet helyeztek ki egy LCD-kijelzővel szerelt mobilon és egy OLED-képernyősön. Az előbbi készülék fehér és fekete háttér esetében egyaránt 230 milliamperes fogyasztást mutatott. Az OLED-es fehér háttér esetében 250 milliampereset, sötét módban viszont már csak 92 milliamper bánta. A megtakarítás jelentős, 63 százalékos.
GSM Arena
A fekete háttér kevésbé számszerűsíthető, pedig fontosabb előnyét az emberi látószerv élvezheti. A szem számára ugyanis sokkal kevésbé megerőltető, ha nem világít bele a kijelző nagy része. Márpedig a modern ember hosszú órákon át ül kisebb-nagyobb képernyők előtt, sokan a munkahelyükön és otthon is. Sok cikk vagy e-könyvek olvasása közben viszont nem biztos, hogy érdemes éjszakai módra váltani. A Wired technológiai életmódmagazin brit kiadása ásta elő az Ergonomics című folyóiratban hat évvel ezelőtt publikált tanulmányt, melyben a Cosima Piepenbrock által vezetett kutatócsoport némi kísérletezés után arra a következtetésre jutott, hogy hosszabb szövegek olvasása esetén még mindig kevésbé fárad el a szem a fehér háttérre írt fekete szöveg követésétől, mint ha fekete háttérre írt fehér szöveg lenne előtte.
Akár hosszú, akár rövid szövegről van szó, a netes böngészés egyébként sem egyszerű éjszakai módban. Hiába van ugyanis már a program felhasználói felületét elsötétítő kapcsoló az operációs rendszerekben vagy például a Chrome böngészőben is, a megnyitott weboldalak saját, nagyon sok esetben fehér háttérszínnel rendelkeznek. Ezek sötétítését a böngészők is megoldhatják majd – külsős bővítmények már most is letölthetők hozzájuk –, de az is elképzelhető, hogy a nagyobb weboldalak saját kapcsolót terveznek a felületükre.
A cikk a HVG hetilap 2019/14. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.
