A szakértők sikeresen szekvenálták 67 embertől származó 67 teljes mitokondriális örökítőanyagot. A legkorábbi ember 5200, a legkésőbbi 300 éve élt. A kutatók eredményeikről a Proceedings of the Royal Society B című tudományos lapban számoltak be.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy az árpatermesztés 3600 évvel ezelőtti meghonosítása döntő fontosságú abban, hogy az emberek a fennsíkon letelepedtek. Az azonban nem volt ismeretes, hogy az ősi tibetiek milyen mértékben járultak hozzá a ma élő tibetiek genetikai jellemzőihez.

[Íme a 160 000 éves ember, akinek köszönhetjük, hogy nem halunk meg a magasban]

A tudósok két csoportra osztották a genomokat aszerint, hogy az emberek milyen régióban és milyen magasságban éltek: az egyik csoport a fennsík északkeleti részének nagy magasságú területein, míg a másik az alacsonyabb vidékein élt. Az eredmények genetikai kapcsolatot találtak a két csoport között és arra derítettek fényt, hogy mindkét csoport bizonyos mértékben genetikai kapcsolatban áll a modern tibetiekkel. Más populációk, amelyek korábban éltek a fennsíkon, szintén hozzájárultak a ma élő tibetiek genetikai örökségéhez – áll a tanulmányban.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.