Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Többször is hallhattunk már az elmúlt hetekben arról, hogy a szakemberek a szennyvizet vizsgálva igyekeznek előrejelezni, mikorra várható, hogy emelkedni fog a koronavírussal fertőzöttek száma. Idehaza szeptember 1-jén is kimutatták, hogy emelkedik a vírus örökítőanyagának mennyisége a szennyvízben, de külföldön is hasonló módszerrel igyekeznek felkészíteni a lakosságot és az egészségügyet a várható megbetegedésekre. Ezek alapján viszont felmerülhet a kérdés: mennyire tekinthetők fertőzőnek a mellékhelyiségek?
Az amerikai Harvard Egyetem tudósa, Joseph G. Allen szerint ezzel a veszélyforrással is érdemes számolni. A Washington Postba írt cikkében a szakember rámutat: augusztus végén egy dél-koreai nőről kiderült, hogy a repülőgép mosdójában fertőződött meg, amikor még márciusban Olaszországból menekítették ki. Bár a nő társaival együtt védőmaszkot viselt, és a gépen is tartották a kötelező távolságot, a nő a repülőgép mosdójában levette a maszkját. Ezek után kezdték el vizsgálni a szakemberek, mennyire lehetnek ilyen szempontból veszélyesek a wc-k.
Ami biztos, hogy az öblítéskor a víz mozgásával a széklet apró darabkái a levegőbe kerülnek. Ezek az úgynevezett bioaeroszolok ezután még egy darabig ott is maradnak. Egy 2018-as kutatás alapján a szakemberek arra jutottak, hogy ott, ahol a fedél lehajtása nélkül öblítenek, nagy mennyiségben találhatók meg ezek a bioaeroszolok.
Az eredményük szerint 1 köbméternyi levegőben nagyjából 1 millió ilyen részecskét találni. Allen hangsúlyozza, természetesen nem mindegyikben található meg a vírus örökítőanyaga, ám az öblítéskor fertőzésveszélynek vagyunk kitéve.
A felmérés szerint ezek a részecskék egészen addig maradnak a levegőben, amíg
- meg nem tapadnak egy felületen,
- fel nem hígulnak,
- szűréssel el nem távolítják őket vagy
- belélegzés útján el nem tűnnek onnan.
Azzal, hogy a különböző felületeken megtapadnak, fertőzővé teszik azokat. A szakember szerint ezért is lenne fontos többek között az, hogy a fürdőszobában legyen valamilyen légcserélő rendszer.
A vírus terjedéséhez ráadásul a régóta nem használt mosdók is hozzájárulhatnak. A lefolyók csövében van egy U alakú rész – a bűzelzáró –, amely egy bizonyos mennyiségű vizet tartalmaz, hogy útját állja a csatornából visszaáramló szagoknak. Ha azonban ez az U alakú cső üres, a vírus a csatornán keresztül bejuthat a lakásba.
Kínában már találkoztak ilyen esettel, amikor egy bérház 16. emeletén lévő, régóta üresen álló lakásban találtak koronavírust, ahol egy emelettel lejjebb egy fertőzött lakott. A vizsgálatból az is kiderült, a koronavírus még a 25-27. emeletig is elért.
Mindezek alapján Allen azt ajánlja, akinek van légcserélő berendezése a mosdóban, kapcsolja be használat előtt, és használat után is tartsa még egy darabig bekapcsolva. Ha nincs, legyen nyitva az ablak, és szellőztessünk minél tovább. Ezen kívül ellenőrizzük, hogy az U alakú csövekben valóban van-e víz, öblítéskor pedig csukjuk le a csésze fedelét. És persze az sem árt, ha folyamatosan fertőtlenítjük a fürdőszobát.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
