„Megdöbbentőnek” mondják a tudósok a nyomokat, amiket a Jupiter körül találtak 4,5 milliárd év után
Amerikai asztrofizikusok a Jupiter holdjait vették figyelembe, hogy kiszámítsák, milyen lehetett az ősi bolygó közvetlenül a születése után.
Amerikai asztrofizikusok a Jupiter holdjait vették figyelembe, hogy kiszámítsák, milyen lehetett az ősi bolygó közvetlenül a születése után.
A NASA Kepler nevű űrtávcsövének köszönhetően fedezték fel a tudósok a Kepler-10 bolygórendszert, amelynek az is lehet, hogy nem kettő, hanem három tagja van.
A Curiosity 13 évvel a küldetése megkezdése után talált rá arra az ásványra, ami folyékony víz és szén-dioxid jelenlétében keletkezik.
Mivel a tudomány a vizet tartja az élet bölcsőjének, így kulcsfontosságú kérdés, hogy miként kerülhetett a Földre az anyag. Egy új tanulmány eredménye írhatja felül mindazt, amit ezzel kapcsolatban vélt a tudomány.
A K2-18b nevű exobolygó légkörében olyan kémiai anyagot találtak a Cambridge-i Egyetem tudósai, amit a Földön csak az óceánban lévő mikroorganizmusok termelnek meg.
A Perseverance Mars-járó egyszerre négy porördögöt is látott a Mars felszínén, amelyek közül kettő a kamera előtt olvadt össze.
Amerikai kutatók szerint egy speciális gázt kell keresni az exobolygók légkörében, aminek megléte a mikroorganizmusok jelenlétére utalhat.
A James Webb űrteleszkóp a Földtől mintegy 130 fényévre lévő HR 8799 nevű rendszert vizsgálta, amelynek elemzése azt mutatta, több nehéz elem is jelen van a csillag körül keringő bolygók légkörében.
Gyakran vékony, repedezett rétegek borítják egyes bolygók felszínét, amelyek mintázatai nem véletlenszerűek: geometriájuk információt hordoz keletkezésük körülményeiről. Erről jelent meg egy friss nemzetközi tanulmány, amelyben a HUN-REN-BME Morfodinamika Kutatócsoport két kutatója is részt vett.
A kínai Csu-zsung marsjáró adatait elemezve arra jutottak a szakemberek, hogy valószínűleg az egykori óceán partján járt a szonda, amikor a vonatkozó adatait rögzítette.
Egy romos épület alapjának látszódik az a képződmény, amiről a NASA űrszondája készített fényképet, miközben a Mars felszínét pásztázta.
Európai és japán szakemberek szerint annak ellenére, hogy a Merkúr van a legközelebb a Naphoz, négy kráterének mélye olyan hideg, hogy annál kevesebb hűvösebb hely van a Naprendszerben.
A Mars Chopper néven hivatkozik a NASA arra az új repülő szerkezetre, ami a tervek szerint a vörös bolygón végezne tudományos munkát. A mikor egyelőre még kérdés.
Dán kutatók szerint sikerült megtalálni az egyik legsűrűbb szuperföldet, amihez képest a Föld egy könnyű sárgolyónak tűnik.
Egy új tudományos publikáció szerint a víz nagyon korán elpárologhatott a Vénusz felszínéről, így a jövőben talán nem is érdemes ilyen típusú bolygókon keresni az életet a Földön kívül.
A NASA űrszondája, a Juno folyamatosan gyűjti az adatokat a Jupiterről, a kamerájával pedig le is fotózza a bolygót. Legutóbb október 23-án került sor erre.
Több mintát is vett a Jezero-kráterben a NASA Perseverance nevű rovere. Az darabok túlvannak az elsődleges kémiai elemzésen.
A NASA Messenger űrszondája 2015-ben ugyan befejezte küldetését, az általa rögzített adatok azonban a mai napig rendkívül értékesek a Merkúr vizsgálata szempontjából. Ennek köszönhető most egy új felfedezés is.
A NASA tudósait is meglepte az a látvány, ami a Curiosity kerekénél fogadta őket.
Két különböző brit csillagászcsoport két különböző gázt talált a Vénusz légkörében. Mivel a tudomány jelenlegi állása szerint ezeket a gázokat – a Vénuszon kizárható ipari előállításon kívül – mikrobák állíthatják elő, így élet jelenlétére utalhatnak. Vagy olyan kémiai folyamat eredményei, amit még nem ismerünk és nem értünk.