Nem betegíti meg súlyosabban a koronavírus brit mutánsa – azaz, a „B.1.1.7” – a kórházba kerülő embereket – olvasható a Lancet tudományos szaklapban hétfőn megjelent egyik tanulmányban. A kutatók emellett azt is megerősítették: 

A B.1.1.7 nagyjából 40-70 százalékkal könnyebben átadható, mint a SARS-CoV-2 más változatai.

A kutatók 496 londoni koronavírus-fertőzöttet vizsgáltak. Közülük 341-nél mutatták ki PCR-teszttel a kórokozót, a betegséget pedig 198 embernél okozta a brit vírusmutáns. Az eredmények függetlennek bizonyultak nemtől, kortól, valamint származástól is.

A szaklapban több tanulmány is megjelent hétfőn a vírusmutánsokról. Ezek közül egy másik a B.1.1.7 tüneteit vetette össze a más variánsok okozta tünetekkel. Ehhez egy, az Egyesült Királyságban letölthető, a vírus okozta tüneteket önbevallásos alapon dokumentáló telefonos applikációra támaszkodtak. Több mint 36 ezer felhasználó tavaly szeptember és december között adott válaszait vizsgálták. Azt az eredményt kapták, hogy

a brit vírusmutáns okozta tünetek nem térnek el, fennállásuk nem hosszabb azokénál, amelyeket más variánsok okoznak, illetve az újrafertőződés veszélye sem magasabb.

Egy harmadik tanulmány az AstraZeneca védőoltásának hatásosságát vizsgálták a vírus mutációival szemben. (A hatásosság, vagy angolul az efficacy – mint a medicalonline.hu írja – a gyógyszernek az a tulajdonsága, amelyet klinikai vizsgálatok során, ellenőrzött és szabályozott körülmények között vizsgálnak.) Úgy találták:

Az AstraZeneca vakcina 75 százalékban hatékony a brit vírusmutánssal szemben, míg más variánsokkal szemben 84 százalékos a hatékonysága.

Ellenben az eredményeik alapján a brazil (P.1-es jelű) és a dél-afrikai (B.1.351) mutánsokkal szemben jelentősen gyengébb védelmet nyújt az oxfordi vakcina. Megjegyzik: utóbbival szemben minimális, vagy egyáltalán semmilyen védettséget sem jelent.

Magyarországon a koronavírus-járvány harmadik hullámában egyébként szinte kizárólagos a brit vírusmutáns jelenléte az operatív törzs tájékoztatása szerin.