Nem mindegy, mikor szagol meg egy ételt, az éhség vagy a jóllakottság befolyásolja ugyanis az ételek illatával szembeni érzékenységünket – állítják amerikai kutatók.
Aki evett már valamilyen ételt befogott orral, az tudja, hogy a szaglás (megléte vagy hiánya) befolyásolhatja az étel ízét, azonban egy új kutatás – amelyről többek között a Science Alert számolt be – azt sugallja, hogy az ételek illatát illetően egyáltalán nem mindegy, hogy éhesek vagy jóllakottak vagyunk.
A Northwestern Egyetem kutatói szerint egy adott mechanizmusról van szó, amelyik arról gondoskodik, hogy ne együnk túl sokat ugyanabból az ételből. Tulajdonképpen egy különleges stratégia ez az élelmiszer-keresés optimalizálása érdekében. Thorsten Kahnt, az egyetem neurológusa egy példát is hoz erre. „Amikor az őseink az erdőben kóborolva próbáltak bogyókat találni, majd belaktak ezekből, akkor egy idő múlva már nem voltak annyira érzékenyek a bogyók szagára. Annál inkább a gombákéra, ami elméletileg elősegíthette a tápanyag-bevitel sokszínűségét”.
Néhány állatkísérlet már foglalkozott az éhség és a jóllakottság hatásával a szagokkal szembeni érzékenységre, két évvel ezelőtt pedig úgy találták, hogy az emberek alváshiánya felerősítheti a nagy energia tartalmú ételek illatát az agy azon részében, amelyik reagál az élelmiszerekkel kapcsolatos ingerekre. Ezek a kutatások tehát azt sugallták, hogy a szagokkal szembeni érzékenység a körülményektől függően változhat.
Mindezt még inkább bizonyítandó, az amerikai kutatók 30 éhes (már hat órája nem evett) kísérleti alanyt vizsgáltak MRI készülékkel. Tíz szagból álló sorozatot kellett szagolniuk. Ezek mindegyike két illat keveréke volt: pizza és fenyő, illetve fahéjas zsömle és cédrus, azonban az egyes mintákban különböző koncentrációjúak voltak a szagok. A résztvevők ezután meghatározták, hogy melyik mintában melyik illatot tartják a dominánsabbnak, a pizzáét vagy a fenyőét, illetve a fahéjas zsömléét vagy a cédrusét.
Ezután pizzát vagy fahéjas zsömlét ettek, majd ismét el kellett végezniük a feladatot. Ekkor még gyorsan azonosították az egyértelműen uralkodó illatot, azonban amikor az aromák keveréke már egyenletesebbé vált, kiderült, hogy az elfogyasztott ételek befolyásolták az illatok felismerését. Akik pizzát kaptak, kevésbé érezték ki a pizza illatát, és hasonló volt a helyzet a fahéjas zsömle esetén is. Amikor már jóllakottan szagolták az illatokat, a szag 80 százalékára is szükség volt annak azonosításához.
Az MRI eredményeinek vizsgálatakor kiderült, hogy az étkezés előtt más szaglási útvonalak aktiválódtak, mint az étkezés után. Kutatási eredményeiket a PLOS Biology folyóiratban összegezték a szakemberek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
Mázsaszám pakolta, porciózta, leltározta a drogot, miközben a megfelelő légcserélő nélküli helyiségekben marta a szemét, bőrét a sokféle vegyi anyag – így nézett ki B.I. átlagos munkanapja a magyar rendőrség központi kábítószer-raktárában.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG.
Új helyzet van.
Molnár Áron és Rainer-Micsinyei Nóra csavartak még egyet az amúgy is abszurd alapanyagon.
A több mint másfél millió gyorshajtónak mintegy hatoda nem fizetett.
Az izraeli-iráni konfliktus miatt.
