A nóva egy olyan fényes robbanás egy kettős csillagrendszerben, ahol egy fehér törpe anyagot szív el a társától. Ez addig hevül, amíg egy ponton be nem gyullad: ekkor egy robbanással kilökődik, így a csillag sokkal fényesebb lesz, mint korábban volt. A szupernóvától eltérően azonban itt nem semmisül meg a csillag, sőt, ez az esemény többször is bekövetkezhet. A csillagászok ennek is köszönhetik, hogy az eddigi leggyorsabb nóvát figyelhették meg – írja az IFLScience.

A legtöbb nóva néhány hétig fényesedik, majd szép lassan elhalványul. Az Arizonai Állami Egyetem tudósai azonban a V1674 Hercules jelű csillagnál azt tapasztalták, hogy a nóva egyetlen nap alatt elhalványult. A korábbi rekorder a V838 Herculis volt, aminél két-három nap leforgása alatt ment végbe ilyen változás.

Több mint 50 év után igazolták a tudósok, hogyan keletkeztek a Nappal szomszédos csillagok

A Harvard Egyetem kutatói szerint a Nap valamikor 5 millió évvel ezelőtt került a Lokális Buborék nevű képződmény közepére.

A V1674 további érdekessége, hogy 501 másodpercenként ingadozik – nagyjából úgy, mint egy harang –, ezt pedig a látható fény és a röntgensugárzás tartományában is észlelni tudták a csillagászok. 2021. június 12-én pedig olyan fényes volt, hogy szabad szemmel is látni lehetett.

A szakemberek úgy vélik, hogy a fehér törpe úgy szívja el az anyagot a társától, hogy az először a csillagot körülvevő akkréciós korongon gyűlik össze, majd a mágneses mezője mentén halad felé.

„Élőben" nézték végig a tudósok, ahogy felrobban egy vörös szuperóriás csillag

A Földtől mintegy 120 millió fényévre, a Napnál tízszer nehezebb csillag haláltusáját sikerült megfigyelniük a tudósoknak.

A csillagrobbanások megértése azért is fontos, mert nemcsak az égitestekkel, de a Naprendszerünkkel kapcsolatos ismereteinket is bővíthetik. A mostani robbanásból például azt is meg tudják figyelni, hogy mennyi lítium keletkezett. A tudósok majdnem biztosak abban, hogy a Földön lévő lítium is ilyen robbanásokból keletkezett.

A fehér törpe sorsa egyébként elkerülhetetlen lesz: a nóváknál ugyanis nem lökődik ki az összes összegyűjtött anyag, így előbb utóbb annyi marad a csillagnál, hogy összeomlik, és egy végső robbanásban, szupernóvaként végzi.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.