Hallgassa meg: így zenél a tücsök, amelyről senki sem tudja, hol él

Brit tudósok hallhatóvá tették egy olyan tücsökszerű rovar énekét, amelyet már másfél évszázada, egyetlen kivétellel, senki sem látott. Abban bíznak, hogy így majd könnyebb lesz megkeresni, hol is bujkál.

  • hvg.hu hvg.hu
Hallgassa meg: így zenél a tücsök, amelyről senki sem tudja, hol él

A legkorábbi szárazföldi növényekkel együtt, nagyjából 480 millió évvel ezelőtt jelentek meg földünkön a rovarok, s rövid idő alatt mindenfelé elterjedtek. Nem is akárhogyan: a Földön ma élő több mint 8 millió különböző faj háromnegyede rovar, és a többségük még mindig felfedezésre vár – írja a ZME Science.

Ezek a kis rovarok roppant zajosak, és az egyik leghangosabb közülük a Prophalangopsis obscura nevű ősi családhoz tartozik. Ezt a rovart 1869-ben látták utoljára, bár 2005-ben begyűjtöttek Tibetben két nőstény rovart, amelyek nagyon hasonlónak tűntek a meglévő P. Obscura hímhez. Azonban a példányok ivarbeli különbsége miatt nem lehet pontosan tudni, hogy valóban egy fajhoz tartoznak-e, vagy csak közeli rokonságban állnak egymással.

Egyetlen helyen lehet most megtekinteni ezt a tücsökszerű rovart: a londoni Természettudományi Múzeum gyűjteményében. Természetesen egy néma példányról van szó, azonban a szakembereknek mégis sikerült megszólaltatniuk, pontosabban a testfelépítés alapján digitálisan újraalkották az állat hangját. 3D-s modellt készítettek a magányos rovar szárnyairól, meghatározták a rezonanciafrekvenciát, és a több száz fajtól meglévő rovarfelvételek könyvtára alapján tudták előállítani a hangot. (Az ilyen, tücsökszerű rovarok testrészeik, például szárnyaik, lábaik dörzsülésével hoznak létre hangokat, így „zenélnek”.)

Az eredményül kapott dal hangmagassága alacsony, ami nagyon fontos utalás a környezetére, mint ahogy az is, hogy nagy szárnyai vannak – írják a kutatók a PLOS One tudományos folyóiratban.

Mindez ugyanis azt sugallja, hogy képes hosszú repülésre, így ideális célponttá válhat a denevérek számára. Éppen ezért az ilyen rovarok olyan, általában hideg területeken élnek, amelyeket elkerülnek fő ellenségeik, a denevérek. Ennek fényében Észak-India és Tibet lehet számukra a legalkalmasabb hely, itt kell keresniük a biológusoknak ezt az elveszettnek hitt fajt, akár az újraalkotott hangok bevetésével.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.