Bármilyen súlyos katasztrófa is történik, kis számban gyakorlatilag biztos, hogy túlélnék azt az emberek – a nagy kérdés az, hogy hol lennének a legjobbak az esélyek a civilizáció újraépítésére. Kutatók most több szempont mentén állapították meg, hogy melyek a legjobb helyek erre.
Ausztráliában és Új-Zélandon lenne az embernek a legnagyobb esélye túlélni egy esetleges apokaliptikus katasztrófát, például egy atomtámadás utáni nukleáris telet, valamint hozzájárulni az elpusztított emberi civilizáció újjáépítéséhez – derült ki egy, a Risk Analysis folyóiratban közzétett tanulmányból.
A kutatók Ausztrália és Új-Zéland mellett Izlandot, a Salamon-szigeteket és Vanuatut nevezték még meg olyan helyekként, ahol egy esetleges atomcsapás, pusztító vulkánkitörés vagy aszteroidabecsapódás után az ember leginkább képes lenne élelmiszert előállítani, valamint elkerülni, hogy a civilizáció az ipari forradalom előtti szintre zuhanjon vissza. Még a legdrámaibb katasztrófák esetén is lehet azzal számolni, hogy egy-egy maréknyi túlélő világszerte maradna a Földön, és a legjobb esélyekkel a legalkalmazkodóbb országokban indulnának.
A tanulmány szerzői 38 szigetországot hasonlítottak össze tizenhárom olyan szempont alapján, amelyekből megjósolható, mennyire lehet ott sikeres a túlélés egy apokalipszis után. Megvizsgálták többek között, milyenek a körülmények az élelmiszertermeléshez, milyen energiaforrások állnak rendelkezésre, milyen lehetőségek vannak az ipari gyártáshoz és milyen hatással lehet egy katasztrófa az éghajlatra.
Jeges rémület: sikerült modellezni, mi következne egy atomháború után
Milliók vagy akár milliárdok halnának éhen, lakhatatlanná válna a Föld jelentős része. Még akkor is bekövetkezne egy ilyen jégkorszak, ha korlátozott maradna az atomháború.
A tizenhárom szempont összegzése alapján a potenciálisan legsikeresebb túlélő helyek listájának élén Ausztrália és Új-Zéland végzett: mindkét ország jelentős mezőgazdasági termeléssel rendelkezik, és nagy távolságra fekszik az északi féltekén elhelyezkedő, egy atomrobbanás szempontjából legveszélyesebbnek számító helyszínektől – foglalta össze a megállapításokat a The Guardian.
Ausztráliának hatalmasak az élelmiszerkészletei, szükség esetén több tízmillió újabb ember ellátását tudnák biztosítani. Jók az infrastrukturális feltételek, bőségesek az energiaforrások, magas színvonalú az egészségügyi ellátás, magas a védelmi költségvetés, ami mind hozzájárulhat a sikerhez. Egyetlen tényező hat inkább Ausztrália ellen: mivel igen szoros katonai kapcsolatokat ápol Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal, nagyobb eséllyel válhat maga is egy esetleges atomtámadás célpontjává.
Ez a szempont a hagyományosan atommentes Új-Zélandnak viszont inkább előnyt jelentene, ahogy az a körülmény is, hogy éghajlata rugalmasan tudna reagálni a globális hőmérséklet esetleges hirtelen csökkenése esetén is. A számítások szerint Új-Zélandon elegendő élelmiszer állna rendelkezésre még akkor is, ha egy elhúzódó nukleáris tél miatt 61 százalékkal csökkenne a mezőgazdasági termelés. Ugyanakkor hátrányos az ország számára, hogy nincs saját kőolajfinomító kapacitása, erősen függ a dízel, a növényvédőszerek és a mezőgazdasági gépek importjától.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
