Olvadnak a gleccserek, és ez vulkánkitörés-hullámot okozhat – figyelmeztetnek a kutatók
Robbanásszerű kitöréseket produkálhatnak a szubglaciális vulkánok, ha elolvad az őket fedő vastag jégréteg. A jégkorszakot követően már történt hasonló.
Robbanásszerű kitöréseket produkálhatnak a szubglaciális vulkánok, ha elolvad az őket fedő vastag jégréteg. A jégkorszakot követően már történt hasonló.
Minden eddiginél melegebb volt a június Nyugat-Európában idén, rekordszáraz volt a levegő is. Bár a föld egyes részein hidegrekordok is dőltek, a jégsapkák szokatlanul kicsire szorultak össze az elmúlt hónapban.
Ausztrál kutatók szerint nemcsak a beton, de a téglagyártásban is nagy hasznát lehet venni a kávézaccnak, ami jelentős mértékben csökkenti az építőanyag előállításának karbonlábnyomát.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”. A döntésből fakadóan korábbi törvények alkotmányossága is stabilabban kérdőjelezhető meg, legyen szó akár a kútamnesztiáról, a tarvágásról, vagy épp a vízmegtartás hiányáról.
A fotoszintézis folyamata ihlette meg a Cambridge-i Egyetem kutatóit, akik érdekes megoldást találtak arra, hogyan nyerjék ki a levegőből a szén-dioxidot, és alakítsák hasznos gázokká, miközben nem terhelik tovább a környezetet.
Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig sokkal gyakoribbak – derül ki a klímaváltozással foglalkozó Másfélfok közleményéből.
Figyelmeztetnek a kutatók: katasztrofális következményei lehetnek, ha továbbra is ilyen ütemben melegszik a bolygó.
Finn kutatók vizsgálata arra jutott, hogy a pingvinek ürüléke olyan nagy mennyiségben juttat ammóniát a levegőbe, ami már a felhőképződést is befolyásolja.
Jóval hidegebb az idei tavasz a tavalyinál, csakhogy az volt az eddigi legmelegebb. Az idei májust nem csak ezért érezzük hidegebbnek, de azért is, mert meggyengült a magaslégköri poláris örvény. Összességében mégis melegebb volt az átlagnál.
A szélsőséges hőhullámokkal járó éghajlatváltozás világszerte növeli a terhességi kockázatokat – hívja fel a figyelmet a Climate Central szerdán közzétett jelentése, amely a 2020 és 2024 közötti időszakot vizsgálta.
A címben kissé átdolgozva idézett metaforát Zlinszky János biológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára hozta egy minapi beszélgetésen, amin Gelencsér András kémikussal és Ürge-Vorsatz Diána fizikussal beszélte át a klímaválság helyzetét. Szó esett a polikrízisről, a fogyasztás szent tehenéről, a zöld diktátorokról és a nemnövekedésről. Mit tehetnek a politikusok, a társadalom, az egyének és a kutatók? Sokféle kérdésre sokféle válasz jött a keresztény tanításból kiinduló biológustól, a borúlátó levegőkémikustól és az optimista fizikustól.
A kutatók tartanak a következményektől, szerintük az ország kevésbé lesz felkészülve a természeti katasztrófákra, amelyeket részben a globális felmelegedés okoz.
Ausztrál kutatók 15 évnyi betegadatot elemezve arra jutottak, hogy az extrém hőhullámok nemcsak a testet, hanem a mentális állapotot is próbára teszik.
A Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint a globális felmelegedés szempontjából 2024 volt az elmúlt 175 év legrosszabb éve.
Minden korábbinál hosszabb, izzasztó hőhullámok és trópusi éjszakák, aszály és szokatlan őszi árvíz – sokan emlékezhetünk a tavalyi rendkívüli időjárási eseményekre. A HungaroMET kutatóinak beszámolóiból részletesebben is láthatjuk, milyen volt 2024 időjárása, ami jól mutatja, mihez kell hozzászoknunk, ha nem tudjuk fékezni a felmelegedést.
Az egyre melegebb nyarak gyorsítják az öregedést – sugallja egy amerikai kutatás.
Ha a szén-dioxid-kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik tovább, akkor megismétlődhet az, ami 252 millió évvel ezelőtt már egyszer megtörtént: az élőlények jelentős többsége eltűnhet a Föld színéről.
A Föld legdélebbi kontinensén, az Antarktikán olyan ütemben olvad a jég, hogy a századfordulóra akár fél méterrel is megnövelheti a tengerszintet világszerte.
11 ezer év múlva újabb jégkorszak köszönthetne be a Földön, már ha nem lenne globális felmelegedés – állítja egy nemzetközi kutatócsoport.
Skót kutatók szerint 2008 óta a növények évről évre egyre kevesebb szén-dioxidot képesek megkötni, ami tovább növeli a globális felmelegedés jelentette problémát.