Autópornó Brad Pittel, magyar kanyarral - kritika az F1 című filmről
A kocsik hasítanak, de a sztárok csak gügyögnek Brad Pitt új filmjében.
Érdekes eredményre jutottak a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósai, amikor a böjtölés hatásait vizsgálták. Az elmúlt időszakban egyre több eredmény mutatta azt, hogy a böjtnek milyen jótékony hatása van a szervezetre, az amerikai kutatók azonban most egereket vizsgálva arra jutottak, hogy a böjtölés megszegése több egészségügyi előnnyel jár, mint maga a böjtölés.
A Nature-ben megjelen publikáció szerint a tudósok azt figyelték meg, hogy a koplalás során az egerek szervezetében található őssejtek megerősödtek, hogy helyrehozzák a belek károsodását. Ez a folyamat azonban csak akkor zajlott le, amikor újra ételt vettek magukhoz. Ugyanakkor az őssejtek aktiválódásának ára is volt: nagyobb valószínűséggel alakultak ki a rák előszobájának tekinthető polipok a beleikben, ha a böjt utáni időszakban a betegség kockázatát növelő genetikai változás következett be, mintha egyáltalán nem koplaltak volna.
A kutatók évtizedek óta vizsgálják a böjt lehetséges egészségügyi előnyeit, és bizonyítékok vannak arra, hogy a koplalás segíthet bizonyos betegségek késleltetésében, illetve meghosszabbíthatja a rágcsálók élettartamát. De az előnyök mögött meghúzódó biológiai mechanizmusok egyelőre nem ismertek.
Ömer Yilmaz, az MIT egyik őssejtbiológusa és kollégái korábban arra kezdtek gyanakodni, hogy a koplalásnak valószínűleg az őssejtekre is hatása van. A böjt ideje alatt ezek a sejtek a szénhidrát helyett zsírokat kezdenek el égetni energiaforrásként, ami fokozza azon képességüket, hogy helyrehozzák az egerek bélkárosodását.
Yilmaz és kollégái ezután arra törekedtek, hogy megértsék, hogyan és mikor idézi elő a böjt az őssejt-aktivitás és -szám megugrását. Legújabb munkájukban a kutatók három egércsoportot tanulmányoztak: olyan állatokat, amelyek 24 órán keresztül koplaltak, azokat, amelyeknek megengedték, hogy újra és újra egyenek – egy 24 órás böjt után 24 órán át bármikor ehettek –, és azokat, amelyek bármikor táplálékhoz juthattak.
Arra jutottak, hogy a bélrendszer őssejtjei azoknál az egereknél szaporodtak el a legjobban, amelyek böjtöltek is és ettek is. Ezek az őssejtek segítenek a bélnyálkahártya regenerálódásában, részben azáltal, hogy nagy mennyiségű poliamin nevű molekulát termelnek, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a sejtek növekedéséhez és osztódásához.
Csakhogy a dolognak van egy árnyoldala: az őssejtek szaporodásának eredménye az is lehet, hogy olyan sejtek jönnek létre, amelyek a rákot megelőző állapotot idézik elő. Amikor a kutatók aktiváltak egy olyan gént, ami a rák kialakulásához vezet, az étkezésük során nagyobb eséllyel alakult ki a daganat, mint azoknál az egereknél, amelyek egyáltalán nem böjtöltek. Nada Kalaany, a bostoni Harvard Medical School tudósa szerint mindez azt mutatja, hogy a böjtölés, nem pedig az evés az, ami végül a rákosodáshoz vezetett.
A szakemberek ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a rákot okozó gén bekapcsolása után az adott egerek sorsa lényegében eldőlt, így ez a kockázat nem feltétlenül alkalmazható szélesebb körben. Egy 2015-ös tanulmány szerint az éhezés 45 százalékkal csökkentette a kóros sejt- és szövetnövekedést az egerekben azokhoz képest, amelyek nem böjtöltek. Emellett egyelőre az sem világos, hogy az eredmények érvényesek-e az emberekre, és ha igen, akkor milyen formában.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
