Összedobott 11,4 milliárdot a Meta és egy nonprofit szervezet, hogy mindenkinek legyen internete
A Meta és az Internet Society nevű amerikai nonprofit szervezet a jövőben további partnereket vár, hogy segítsenek a világon minden ember számára hozzáférni az internethez.
HVG
Összefogott a Meta és az Internet Society nevű nonprofit szervezet, hogy a világ minden része számára elérhető legyen a megfizethető internetkapcsolat – írja az Engadget. A Connectivity Co-Funding Initiative elnevezésű kezdeményezést a barcelonai MWC 2025 technológiai kiállításon jelentette be a vállalat és a szervezet, amelynek keretében 2030-ig 30 millió dolláros, vagyis nagyjából 11,4 milliárd forintos beruházást vállalnak a cél érdekében.
Az összefogással az infrastruktúra fejlesztését finanszírozzák a felek azoknál a közösségeknél, ahol a szolgáltatók valamilyen oknál fogva nem végzik el ezt. Emellett az összeget olyan képzési programokra fordítják, amelyek fejlesztik a marginalizált övezetek technológiai tudását, közösségközpontú megoldásokat nyújtanak a rosszul ellátott területeken, valamint helyi tulajdonú, munkahelyteremtő hálózatokat hoznak létre.
Néhány hete, egy fontos szerzői jog per kellős közepén jelentette be Mark Lemley, a Meta szellemi jogokra szakosodott ügyvédje, hogy otthagyja a céget. A miértekről egy interjúban beszélt.
A Meta és az Internet Society nem most dolgoznak először együtt. A közös munka évekkel ezelőtt kezdődött meg, amikor együttesen álltak neki annak, hogy jobb legyen az internet Afrikában, az ázsiai-csendes-óceáni térségben, valamint Latin-Amerikában.
Bár a 30 millió dollár nem tűnik soknak, a Meta mellé további partnereket vár a Internet Society, így a jövőben a keretösszeg is bővülhet.
Hová tűnt a 45 éves múltra visszatekintő Magyar Formatervezési Díj, és mi lett a hazai innovációt bemutató magas színvonalú kiállítással? Amióta a Magyar Formatervezési Tanácsot a Jakab Zsófia vezette divatügynökség alá szervezte a kormány, a designból „kreatívipar” lett, és csak a nagyratörő víziók maradtak.
„Mindent megtettetek, hogy ártsatok a fiataloknak. Hoffmann Rózsától Balog Zoltánon át odáig, hogy bekúrtátok inkább az egész oktatást a rendőrség alá, mert más tervetek nem is volt, mint hogy kuss legyen.”
„Bárhová megy is az ember, önmagától nem tud megszabadulni” – írja családja náci múltjáról szóló Drága bácsikám című könyvében az írónő, Hermann Göring családjának leszármazottja.