A ChatGPT megjelenése óta forró téma, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) fejlesztő cégek mennyire tartják tiszteletben szellemi tulajdonjogot. Ahhoz ugyanis, hogy az MI-szolgáltatások mögött meghúzódó nagy nyelvi modellek megfelelően működjenek, jó minőségű adatokra van szükség. Emiatt a cégek könyveken, újságcikkeken, valamint az internetre felkerülő videókon tanítják be a rendszereiket – úgy, hogy ehhez semmilyen hozzájárulást nem kérnek és kapnak az adott tartalom tulajdonosától. Nem csoda, hogy emiatt már több per is indult a cégek ellen.
Ezt látva nem csoda, hogy a nagy technológiai cégek mind olyan ügyvédeket szeretnének foglalkoztatni, akik nagyágyúnak számítanak a szellemi tulajdonjog területén. Az egyik legnagyobb név ezen a téren Mark Lemley, akit a Meta alkalmaz. Pontosabban csak alkalmazott, Lemley ugyanis nemrég úgy döntött, nem képviseli tovább a vállalatot. A miértekről a Wirednek adott interjút.
Az ügyvéd január elején jelentette be, hogy nem védi tovább a technológiai óriást a Kadrey kontra Meta ügyben. A pert szerzők egy csoportja indította, akik szerint a cég megsértette a szerzői jogi törvényt, amikor az MI-eszközeit engedély nélkül tanította be a könyveiken. A lapnak elmondta, továbbra is úgy gondolja, hogy a pert a Meta fogja megnyerni, ám a cégnél olyan változások történtek, amivel nem tud azonosulni.
Szerinte a cégen és Mark Zuckerbergen is a toxikus maszkulinitás és a „neonáci őrület” lett úrrá, amihez ő személy szerint nem tud és nem is akar asszisztálni. A lapnak úgy nyilatkozott:
„Nagyon aggaszt az irány, merre az ország tart, és különösen az aggaszt, hogy a technológiai szektorban számos ember bármilyen szélsőséges dologhoz hajlandó asszisztálni. Ez már az a minta, amit Elon Musk esetében is láthattunk, és pontosan látni, hogy mindez hová vezet. Természetesen Mark Zuckerberg szabadon megtehet bármit, én viszont úgy döntöttem, nem akarok ehhez asszisztálni.”
Ha a Szabadságpárt uralomra kerül, akkor Bécs, Pozsony, Budapest, és ha Babis győz az idén, akkor minden bizonnyal Prága is Moszkvával rokonszenvez majd, írja a Politico. Divatba jött a szélsőjobb, írja ugyancsak az ausztriai helyzetet értékelve a Die Presse. Mindenütt szorul vissza a politikai közép, ezt a Die Zeit publicistája jegyzi meg. Az Economistban véleménycikket közlő finn külügyminiszter szerint Ukrajnában az idő nem Oroszországnak dolgozik, a szankciókat pedig fokozni kell. Soros György életrajzírója virtigli antiszemitizmusnak minősíti, ahogyan Elon Musk Soros nemrég kapott kitüntetését kommentálta. A Financial Times szerint Musk az európai demokráciát veszélyezteti. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A jogász szerint Musk és Zuckerberg esete kirívó, ő pedig azért hagyta ott a céget, mert ezt megteheti. Szerinte sokan vannak, akik félnek attól, hogy a kiállásukkal a megélhetésük kerül veszélybe, éppen ezért még fontosabbnak tartja, hogy aki kellően független ahhoz, hogy vállalhassa a véleményét, az tegye azt meg.
Lemley szerint a döntése meghozatalakor úgy érezte, magyarázattal tartozik a nyilvánosság számára. Saját bevallása szerint meglepte, mennyi pozitív üzenetet kapott, és bár voltak trollok, akik szerint csak egy idióta, egyetlen halálos fenyegetést sem kapott – amit kifejezett előrelépésnek gondol.
A szerzői jogok kapcsán indított perekkel kapcsolatban úgy véli, az esetek többségében védhető a mesterséges intelligencia. Ha mégsem – és az általa generált tartalom nagyon hasonlít egy szerzői joggal védett tartalomhoz –, akkor az azért lehet, mert technológiai szempontból nem volt elég jó a probléma megoldása.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
