Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
Emlékszik még rá, hány puszit kapott a rokonoktól, amikor élete első születésnapját ünnepelte? És arra, hogy mennyire fájt, amikor kibújt az első foga? Nem? Szerencsére nemcsak ön van ezzel így: a gyermekkori amnéziának köszönhetően lényegében semmire sem emlékszik az ember, ami nagyjából 3 éves koráig történt vele. Bár a jelenség régóta ismert, érthető okokból nagyon nehéz tanulmányozni.
„Az ilyen típusú, úgynevezett epizodikus emlékek sajátja, hogy könnyen körbe lehet őket írni másoknak. A csecsemőknél azonban, akik nem tudnak beszélni, ez a fajta vizsgálati módszer nem lehetséges” – magyarázta az IFLScience-nek Nick Turk-Browne, a Yale Egyetem kutatója. Éppen ezért a vizsgálathoz olyan dolgok megfigyelésére volt szükség, amelyek a csecsemők életéhez tartoznak: például a lefekvés vagy a játékok nézegetése.
„A csecsemőkori amnézia mechanikai alapját úgy vizsgáltuk, hogy funkcionális mágnesesrezonancia-képalkotással (fMRI) pásztáztuk az ébren lévő csecsemők agyát, miközben egy memóriával kapcsolatos feladatot végeztek” – írja a szakember szerzőtársaival a Science-ben megjelent tudományos publikációban. Ez utóbbi néhány kép megtekintéséből állt, amelyek között volt egy ismétlődő.
A kutatók szerint ha a csecsemő tovább néz egy ismétlődő képet, mint egy újat, akkor az azt mutatja, hogy emlékszik rá.
De mi történik eközben az agyban? Az eddigi álláspont az volt, hogy a csecsemők nem tudnak epizodikus emlékeket kialakítani, mert az agy ezért felelős része – a hippokampusz – még eléggé fejlett. Ez a népszerű nézet évtizedeken át tartotta magát, ám úgy tűnik, megdőlni látszik az elmélet. A szakemberek szerint amit találtak, az teljesen ellentmondott annak, amit korábban a csecsemők agyáról feltételeztek: minél tovább néz egy csecsemő egy ismerős képet, annál erősebb a hippokampuszukban megfigyelhető tevékenység.
Ez ráadásul kifejezetten azon a területen történik, ahol a felnőtteknél is, vagyis a gyerekek már ebben a korban is képesek lehetnek az egyéni emlékek kódolására.
A kutatók szerint bár ez erősebben volt megfigyelhető az 1 évesnél idősebb gyerekeknél – 26 ilyen babát vizsgáltak meg –, lényegében mindannyiukban jelen volt ez a képesség. Mindez azt mutatja, hogy az emlékek már jóval a 3-4 éves kor előtt kialakulnak.
A szakemberek abban egyelőre bizonytalanok, hogy hová is kerülnek ezek az emlékek. Elképzelhető, hogy bár létrejönnek, csak rövid ideig tárolódnak, de az is lehet, hogy ezek még mindig ott vannak az agyban, csak a felnőttek nem férnek hozzá. Vagyis úgy tűnik, a gyerekkori amnézia sokkal inkább egy felelevenítési probléma.
A szakemberek most azon dolgoznak, hogy nyomon kövessék, mennyire tartósak az emlékek a gyerekkorban.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
