Számos módszer érhető el ma már a nem kívánt terhesség elkerülésére. Egy újdonság azonban minden eddiginél egyszerűbb és tartós módszert kínál a fogamzásgátlásra.
Nálunk egyelőre még kevéssé ismert, és nem is igazán népszerű, azonban a nyugati országokban egyre többen választják a fogamzásgátló implantátumot. Ezt az implantátumot (ami hormont, de nem ösztrogént tartalmaz) egy kisebb műtéttel a felkar bőre alá ültetik, és ezután nagyjából három évig nem kell törődni a fogamzásgátlással. A kis eszköz bármikor kivehető, ha közben valaki meggondolná magát és babát szeretne, azonban ehhez is kell egy kisebb műtét, és egy pici heg azért marad a bőrön.
Bár az implantátum 99 százalékos megbízhatóságot kínál, és nem áll fenn az „elfelejtés” kockázata, nem mondható túl barátságos módszernek. Amerikai kutatók újdonsága viszont megtartja az implantátum pozitívumait, miközben elkerülhetővé teszi a bár kicsi, de mégiscsak műtéti beavatkozást.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Brigham and Women’s Hospital (BWH) kutatói egy olyan hosszú távon ható implantátumot készítettek (SLIM, Self-Aggregating Long-Acting Injectable Microcrystals), amelyet a nők egyetlen injekcióval beadhatnak maguknak. Ebben az injekcióban mikrokristályok vannak, és miután befecskendezték a bőr alá, az apró kristályok egy gyógyszerraktárrá állnak össze, amelyből hónapok vagy évek alatt egy fogamzásgátló hormon, levonorgesztrel szabadul fel.
Mivel ez a „gyógyszerdepó” anélkül is kialakulhat, hogy nagy mennyiségű polimerre lenne szükség, a gyógyszerkészítmény továbbra is könnyen befecskendezhető egy egészen vékony tűvel. A depó sűrűségének megváltoztatásával még arra is van lehetőség, hogy a kutatók beállítsák, milyen sebességgel szabaduljanak fel a gyógyszermolekulák a szervezetben – ez a megoldás egyébként más gyógyszerekkel is működik.
Az oldószer, a benzil-benzoát biológiailag kompatibilis anyag, és korábban injekciós gyógyszerek adalékaként is használták. Ez az oldószer nem keveredik össze biológiai folyadékokkal, ez az oka annak, hogy a szilárd gyógyszerkristályok bőr alatti raktárba rendeződnek az injekció után. Amint ezek a gyógyszerraktárak kialakulnak, elég tömörek ahhoz, hogy visszanyerhetőek legyenek, ami lehetővé teszi a műtéti eltávolítást, ha valamiért le kell állítani a kezelést.
A kutatók egyelőre patkányokon tesztelték az új módszert. A három hónapos vizsgálat után a gyógyszer körülbelül 85 százaléka a „raktárban” maradt, ami arra utal, hogy sokkal hosszabb ideig folytatódhat a gyógyszerkibocsátás. „A preklinikai adatok utólagos elemzése alapján arra számítunk, hogy a raktárak akár egy évnél is tovább működhetnek. Folyamatban vannak a nyomon követési vizsgálatok, amelyek tovább igazolhatják a kezdeti koncepción túlmutató hatékonyságot” – mondja Sanghyun Park, a Nature Chemical Engineering folyóiratban részletezett tanulmány egyik társszerzője.
Egyébként nem először fejlesztenek beinjekciózható gyógyszeres szuszpenziót (fogamzásgátló oltások is vannak), azonban ezek a gyógyszerek az injekció beadása után szétoszlanak a szövetben, így csak körülbelül három hónapig fejtik ki a hatásukat. Más injektálható készítményeket is kifejlesztettek, amelyek hosszabb ideig tartó gyógyszerdepókat képezhetnek a bőr alatt, de ezekhez jellemzően olyan polimerek hozzáadása szükséges, amelyek az oldat tömegének 23–98 százalékát teszik ki, ami megnehezítheti a gyógyszer beadását.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Idén először a kormány nem utólag dob mentőövet az adósságoktól roskadozó kórházaknak, hanem már év közben folyósít 150 milliárd forintot. Ebből 47 milliárdot csak a kórházi koszt feljavítása visz el. Arról, hogy mire elég mindez, és mit kellene tennie a következő kormánynak, Sinkó Eszter egészségügyi közgazdászt kérdeztük.
Érdekes, hogy a „luxizás” ellen most szót emelő Lázár magántulajdonában is volt már ilyen típusú autó.
„Bárhová megy is az ember, önmagától nem tud megszabadulni” – írja családja náci múltjáról szóló Drága bácsikám című könyvében az írónő, Hermann Göring családjának leszármazottja. HVG-portré.
