Dr. Bagó Eszter, aki 2000 óta a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, nem akarta válasz nélkül hagyni egykori munkatársának, Soós Lőrincnek a hvg.hu oldalán nemrég megjelent, és a KSH-val kapcsolatosan igen kritikus megfogalmazásait. Indulatokkal teli vélemény volt, a tények mást mondanak - állította az elnökhelyettes asszony. Soós Lőrinc reflektált a felvetésekre.

Bagó Eszter
 hvg.hu: Soós Lőrinc, a KSH 2004-ben eltávolított elnökhelyettese a hvg.hu oldalán megjelent interjúban bírálta a hivatal működését, különös tekintettel a feldolgozott és közzétett statisztikai adatok értelmezésére és az utóbbi évek kormányzati munkájában történt felhasználására.

Bagó Eszter: Soós Lőrinc kijelentéseiben könnyű volt felfedezni a személyes indulatokat. A KSH jelenlegi tevékenységét illető több konkrét megállapítása téves. Bírálata túlzottan általános és felületes, ráadásul - tényekkel igazolhatóan - megalapozatlan. Kezdjük azzal a megjegyzésével, hogy „a KSH elemző tevékenysége az utóbbi időben látványosan visszaszorult”. Holott például 2007-ben is több új elemző kiadványunk jelent meg a makrogazdasági és társadalmi folyamatokról, a szociális ellátórendszerekről, a háztartások fogyasztásáról. Tavaly közzétett, A fenntartható fejlődés indikátorai című kiadványunk komoly visszhangot keltett. Tájékoztatási tevékenységünk bővült a 2007-ban indított, és azóta 48 számot megért, interneten is hozzáférhető Statisztikai tükör című sorozatunkkal.

hvg.hu: Soós Lőrinc azt is állította, hogy erősen kompromittálta a KSH-t az őszödi beszéd.

Soós Lőrinc válasza
Soós Lőrinc Bagó Eszternek címzett válasza itt megtekinthető
B.E.: Politikai megfontolások alapján nem lehet megítélni a KSH munkáját. Gyurcsány Ferenc Balatonőszödön valóban említette a költségvetés várható számait, ezek azonban nem statisztikai adatok voltak. A KSH a magyar költségvetésről a nemzeti számlák adataival, illetve a túlzott deficit eljáráshoz kapcsolódó (EDP) jelentés keretében szolgáltat adatokat az EU-nak, melyeket az európai statisztikai hivatal, az Eurostat szakemberei rendszeresen ellenőriznek. Most márciusban a 2007. évi adatokat fogjuk közölni, visszamenőleg szolgáltatunk információkat a gazdaságról. A KSH adatszolgáltatásával kapcsolatban nem tervezünk semmiféle revíziót vagy módosítást.

hvg.hu: Mégis, miért voltak tévesek az infláció alakulására, illetve a GDP növekedésére vonatkozó előrejelzések?

B.E.: Ne keverjük össze a prognózisokat a mérési adatokkal. Utóbbiakat az elemzők értékelik, s ezek alapján előrejelzéseket állítanak fel, de erre a KSH-nak nincs befolyása. Tény, hogy a magyar GDP a vártnál kisebb mértékben emelkedett, de ennek az az oka, hogy senki nem gondolta végig, hogy a költségvetési szférában bekövetkezett visszafogásnak milyen hatása lesz a GDP növekedésére. Nem a statisztikusok hibáztak, hanem az elemzők tévedtek.

hvg.hu.: Az egészségügy és az oktatás adatszolgáltatásának terén viszont kétségtelenül gondok voltak.

B.E.: Tény, hogy a kilencvenes években az oktatási és az egészségügyi tárca csökkentette az együttműködést a KSH-val, „kiszállt” a statisztikák előállításából. Soós Lőrinc azonban téved, amikor azt állítja, hogy ez a helyzet ma is fennáll. Jelenleg mind az oktatásban, mind az egészségügyben a KSH - hasonlóan a legtöbb EU-ország ilyen jellegű intézményéhez - jelentős mértékben támaszkodik az államigazgatási, „adminisztratív” forrásokra. Például az oktatási intézmények a minisztériummal kialakított elektronikus adatszolgáltatás keretében nekünk is továbbítanak statisztikákat, amelyeket - ellenőrzésük után - publikálunk. Van persze saját adatgyűjtésünk is. Általánosságban jó az együttműködésünk az oktatási tárcával. Ugyanez vonatkozik az egészségügyi statisztikákra is: az adatokat, úgy, mint az oktatásban, részben maguk az intézmények gyűjtik, de a KSH is végez saját adatgyűjtést. Mindent egybevetve, a reformok megalapozására számos adat állt és áll a szakpolitikusok rendelkezésre.

hvg.hu: Sokféle munkanélküliségi adat készül. A tavalyi évre országosan számított 7,5 százalékot hogyan számították ki?

B.E.: A munkanélküliség alakulása három adatforrásból követhető az EU tagállamaiban, így Magyarországon is. Ezeket együtt elemezve lehet pontos képet kapni a problémáról. Az első adatforrás a regisztrált munkanélküliek száma. Ez minden országban eltérő, nemcsak a gazdaság teljesítménye, de az eltérő szabályozás miatt is. Sokan viszont már olyan régóta munkanélküliek, hogy nem regisztráltatják magukat, és ebből a körből kiesnek. Őket is számba veszi viszont a munkaerő-felvételi vizsgálat. Ennek során egy tízezres, országosan reprezentatív mintán vizsgálják, hogy az illető foglalkoztatott-e, volt e foglalkoztatva az elmúlt két hétben, és ha nem, mióta nincs állása. Az Európai Unió tagállamaiban ez egy egységes módszertanon alapuló, reprezentatív felmérés, melynek eredményeit már nemzetközileg is össze lehet hasonlítani. A harmadik megközelítés a foglalkoztatottságról ad képet: a vállalatokat, intézményeket, non-profit szervezeteket mérjük fel, hogy ők hány embert foglalkoztatnak. A három adat egymáshoz viszonyított változásából lehet helytálló következtetéseket levonni a munkanélküliségről, akár az egyes régiókra lebontva.

hvg.hu: Mivel ön jól ismeri a magyar gazdaság tendenciáit, mit vár a 2008-as évtől?

B.E.: Statisztikus vagyok, gazdasági előrejelzéssel nem foglalkozom. Szeretnék azonban visszatérni arra a korábbi interjúra, ami alapot adott a beszélgetésünkhöz.. Soós Lőrinc olyan adatokat hiányolt, amelyeket már több évtizede és jelenleg is publikál a KSH. Nevezetesen a fogyasztói árak réteg-árindexeit. A következő lakossági rétegekre készül havi gyakorisággal fogyasztói árindex: aktív háztartások, ebből három és annál több gyerekes háztartások, nyugdíjasok, valamint alacsony, közepes és magas jövedelmű háztartások. Az árváltozásoknak az egyes társadalmi rétegekre gyakorolt hatása tehát mérhető a statisztikai adatok alapján.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Sarka Kata köti össze Rogánékat a kormány kedvenc biztonsági cégével

Sarka Kata köti össze Rogánékat a kormány kedvenc biztonsági cégével

1-2-3…5 autó még simán átmegy a piroson – videó

1-2-3…5 autó még simán átmegy a piroson – videó

Nézze meg: remek videót készített a Nemzetközi Űrállomásról egy magyar asztrofotós

Nézze meg: remek videót készített a Nemzetközi Űrállomásról egy magyar asztrofotós

Így ír a kormányoldali sajtó a venezuelai kimentett magyarokról

Így ír a kormányoldali sajtó a venezuelai kimentett magyarokról

Kocsis Györgyi: „Egy szög miatt..."

Kocsis Györgyi: „Egy szög miatt..."

Halálos karambol Vác és Verőce között

Halálos karambol Vác és Verőce között