Fürjes Judit
Fürjes Judit

Ha kell, a minisztérium jogi úton ki fogja kényszeríteni a rezidensek elmaradt bérének kifizetését, szükség van az orvosok kötelező kamarai tagságára, rendet kell vágni a fővárosi kórházak áttekinthetetlen tulajdoni szerkezetében, a háziorvosok visszakapják az első Orbán-kormány alatt bevezetett eszköztámogatást – többek között ezeket a témákat érintette a hvg.hu-nak adott interjúban Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár.

hvg.hu: Az ellenzék és a szakmai szervezetek szerint az egészségügy legnagyobb problémája, hogy fiatal és kevésbé fiatal orvosok tömegei hagyják el az országot és egyre több szakdolgozó követi példájukat a méltatlan jövedelmek, a növekvő munkaterhek és a törvénytelenül alkalmazott túlmunkaterhelés miatt. Hogyan lehet ezt a trendet megfordítani?

Szócska Miklós: Az egészségügy jövője szempontjából valóban az emberi erőforráskrízis az egyik legsúlyosabb probléma.

Szócska Miklós
©

Így gondoltam ezt 2003-ban is, amikor egyetemi munkám során migrációs kutatásokat kezdeményeztem. Magyarország csatlakozása előtt egy évvel már jól látszott, hogy az Európai Unióban nagy létszámban van szükség orvosokra, ápolókra. 2004-től szabaddá vált a migráció és megszűnt a különbözeti vizsga intézménye. Mindez előrevetítette, hogy a munkaerő ki fog áramlani a hazai egészségügyi rendszerből. Ez be is következett, s ez folyamatos nyomás alatt tartja az intézményeket. Én is tudom, hogy a megélhetéshez pénzre van szükség.

Április 4. és 6. között, az uniós elnökség kapcsán, Magyarországon tartják a kontinens egészségügyi minisztereinek informális értekezletét, és ehhez kapcsolódóan egy konferenciát is, amely az emberi erőforrás migrációjával foglalkozik. A szakemberek elvándorlása ugyanis nemcsak hazai jelenség, hanem más európai országoknak is gondot okoz, ahol pedig az egészségügyben a miénknél sokkal méltányosabb fizetésért dolgoznak. Mindenki ott szeretne érvényesülni, ahol a csapatmunka, a magas szintű szakmai munkához való hozzáférés lehetősége kedvezőbb. A célunk az, hogy szakembereinket itthon tartsuk – részben a jövedelmi viszonyok rendezésével, részben pedig szakmai lehetőségek biztosításával.

hvg.hu: Korábban nyilatkozta, hogy az egészségügyi dolgozók elvándorlásának megállításáért az intézményvezetők is sokat tehetnek. Konkrétan mire gondolt?

Sz.M.: Az intézmény és osztályvezetők, vagy a polgármesterek nagyon sokat tehetnek azért, hogy egy egészségügyi dolgozó adott helyen le tudjon telepedni. Szükség van nővérszállásra, építési telekre vagy szolgálati lakásokra. De legalább olyan fontosak a szakmai és fejlődési lehetőségek, a társadalmi megbecsültség, a megfelelő munkakörülmények. Éppen ezért a szakmai és szervezeti feltételeket is úgy kell alakítani, hogy az emberek szeressenek dolgozni a munkahelyükön.

hvg.hu: Sajnos, ettől még nem maradnak itthon az orvosaink és ápolóink.

Sz.M.: Az egyik lehetőség, hogy mindenki elmegy, és az utolsó leoltja a villanyt. A másik út, hogy megküzdünk együtt azokért a lehetőségekért, amelyek javulást hoznak. Én ezt az utat választottam, és azon dolgozom, hogy a gazdasági-politikai döntéshozókat meggyőzzem: az egészségügynek prioritást kell élveznie. Alternatív források keresése mellett a rendszerben lévő tartalékokat is az egészségügyben dolgozók bérezésére kell fordítani.

hvg.hu: Nagyon sok egészségügyi dolgozó panaszkodik arra, hogy még azt a járandóságot sem kapják meg, amit a törvény szavatolna számukra. Ezzel kapcsolatban tud megnyugtató választ adni?

Sz.M.: Több jelzést kaptunk, miszerint még a hiányszakmákban dolgozó rezidensek sem kapják meg a többletjuttatást, így az aneszteziológusok, a gyermekorvosok, a traumatológián dolgozók, a pszichiáterek, a röntgenorvosok és a tüdőgyógyászok sem. Az intézményvezetők attól félnek, hogy a járandóságok kifizetése bérfeszültséget okoz. Az indok ugyan méltányolható, ám ez nem teszi a munkáltatók lépését jogszerűvé. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatallal (EEKH) kötött megállapodásuk ugyanis kötelezi őket arra, hogy a hiányszakmában dolgozó rezidensek részére az 50 százalékos bérkiegészítést kifizessék. A szaktárcától az intézmények a többletbért fedező összeget megkapták. Ami rajtunk múlik, azt tehát megtesszük, ha szükséges, beavatkozunk.

hvg.hu: Ha mégsem fizetnek, mit tud tenni a minisztérium?

Sz.M.: Amennyiben bejelentés érkezik, hogy valamely intézménynél nem megfelelően zajlik a támogatás kifizetése, a tárca elvégzi az ellenőrzést, felszólítja az intézményt a jogszerű eljárásra, s ha indokolt bár nem ez a cél – megteszi a szükséges jogi lépéseket.

hvg.hu: Az új törvény szerint május végéig minden egészségügyi dolgozónak kötelező belépni a hivatásuk szerinti kamarába, ellenkező esetben nem dolgozhatnak a szakmájukban. Miért van szükség a kamarai tagság kötelezővé tételére?

Sz.M.: Bár többen vitatják, a kamarai tagság nagyon fontos. Az önkéntes kamarai tagság bevezetésének egyetlen oka volt, mégpedig az, hogy a szakmai hivatásrendeknek ne legyen egységes, szervezett erejük, ami az akkor tervezett megszorító intézkedések vagy az egészségügy teljes körű privatizációja ellen fel tudott volna lépni. Ez nem volt más, mint politikai taktika. A kötelező kamarai tagság újbóli bevezetése elsősorban az egységes etikai ítélkezés és a szakma önigazgatása miatt elengedhetetlen. Gondoljunk csak az előre kikényszerített paraszolvenciára, vagy a nemrégiben nyilvánosságra került rokkantosítási csalásokra. Itt nem csupán büntetőjogi, hanem szakmai, hivatásrendi beavatkozásra is szükség van.

[[ Oldaltörés (Folytatás) ]]

hvg.hu: És mi a helyzet a fővárosi kórházak "állami gondozásba" adását illetően?

Sz.M.: Az állami gondozásról Tarlós István főpolgármester nyilatkozott, én pedig azt mondtam, hogy támogatom a kezdeményezést, ugyanis Budapesten borzasztó összetett a tulajdonosi szerkezet. A megfelelő és igazságos ellátórendszer megteremtéséhez egyszerűsíteni kell a fenntartókat. Vegyük sorba: van fővárosi, megyei, fővárosi-kerületi, állami egyetemi, állami országos intézeti, továbbá állami honvédségi fenntartó által üzemeltett kórház. A három történelmi egyház kórházainak négy különböző fenntartója van. Mindezek mellett vannak magánintézmények és létezik magán nonprofit ellátóintézet is.

Az egészségügyi intézményeket a fővárosban kilencféle fenntartó működteti, miközben ezeknek az intézményeknek a jelentős része akár országos funkciót is betölt. A budapestiek ennek ellenére elégedetlenek az ellátással, a rendszer fenntarthatatlan. A kapacitások és az ellátás jobb, eredményesebb kihasználása érdekében egyszerűsíteni kell a fenntartók rendszerén. Praktikus, hogy Budapesten az állam legyen a főszereplő, ugyanakkor vidéken és a megyékben – néhány kivételtől eltekintve – nem gondolom, hogy állami beavatkozásra lenne szükség.

hvg.hu: Egy-egy megyei vagy kis városi kórház gazdaságosabbá, eredményesebbé tétele érdekében milyen változtatásokra, átalakításokra van szükség?

Sz.M.: Az országjárást követően elindult az egészségügyi ellátórendszer intézményeinek teljes körű felmérése, amelynek eredményeképpen átfogó képet kapunk tevékenységükről, gazdálkodásukról, az ott dolgozókról, a közreműködői szerződéssel foglalkoztatottakról. Miután elkészül a teljes kataszter, már pontosan fogjuk tudni, hogy hol van szükség beavatkozásra. Cél, hogy az intézmények úgynevezett beszerzési társulásokat hozzanak létre. Első körben a hatékonysági tartalékok megmozdítását várjuk attól, hogy integrációra, klinikai, gazdasági együttműködésre ösztönözzük az intézményeket.

hvg.hu: Ön korábban azt is nyilatkozta, hogy ha összefognak a kórházak, sokat spórolhatnak a rendszeren. Ezt hogyan értette?

Sz.M.: A szűkös erőforrások (anyagi, humán, eszköz) miatt a kapacitásokat koncentrálni, a párhuzamos ellátásokat racionalizálni kell. Egy példán érzékeltetve az együttműködésben rejlő tartalékokat: a Semmelweis Egyetem, a Budai Irgalmas Kórház és a Bethesda Gyermekkórház beszerzési társulást hozott létre, jóllehet különbözőek a tulajdonosaik. Közös beszerzéseken a három kórház egy év alatt összesen 139 milliós megtakarítást ért el. A célunk pedig az, hogy a hatékonysági tartalékokat visszaforgassuk a rendszerbe a munkatársak minőségi ösztönzésén keresztül.

hvg.hu: Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a közelmúltban azt nyilatkozta a hvg.hu-nak, hogy mindenképpen érdemes lenne visszatérni ahhoz az egyensúlyra törekvő, szerkezeti reformokat támogató politikához, amelyet 2006 után képviselt az akkori kormány. Mennyire vehető ez komolyan?

Sz.M.: Nem értek ezzel egyet. Gyurcsányék alatt az egészségügyi közkiadásokat a GDP 5,5 százalékáról 4,3 százalékra csökkentették, a kieső részt pedig úgy kívánták pótolni, hogy az embereknek közvetlenül fizetniük kellett a közellátásért. Privatizálni akarták a teljes ellátórendszert, beleértve a finanszírozást is. Ha privatizálták volna az egészségbiztosítást és a verseny miatt több biztosítót hoztak volna létre, akkor a gazdasági válságot követően hol lennének ezeknek a privatizált biztosítóknak a részvényei? Hol lenne a társadalmi szolidaritás intézményrendszerének az értéke? Sehol, a válság elmosta volna. Az egészségügyből történt forráskivonások a fenntarthatóság szélére sodorták az ágazatot. A forrásteremtés különféle lehetőségein gondolkodni kell, de egyvalami biztos, vizitdíjat nem fogunk bevezetni.

hvg.hu: Akkor viszont milyen lehetőségeket lát a forrásteremtésre?

Sz.M.: Zajlik az előkészítő munka, legtöbbször mostanában a népegészségügyi termékdíjat emlegetik [amelyet az egészségtelen, magas zsír-és kalóriatartalmú élelmiszerekre vetnének ki - a szerk.]. Ez is olyan dolog, melynek a lehetőségét megfontoljuk, ám ez adópolitikai döntés. S mint említettem, komoly tartalékok vannak a gazdasági és klinikai együttműködésben is.

hvg.hu: Ön szerint mi az a három lényegbevágó dolog, ami nélkül az egészségügy feltámasztása lehetetlen?

Sz.M.: A népegészségügyi katasztrófa megállítása, a humánerőforrás helyzetének a megoldása és a hosszú távú, konszenzusos egészségpolitika kialakítása mindenképpen a legfontosabb teendőink közé tartozik. Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy ne másfél éves egészségpolitikai ciklusok határozzák meg az ágazat fejlődésének a helyzetét. Az elmúlt bő tíz hónapnak már kezdenek látszani az eredményei, de messze még a cél, folyamatos és aprólékos munkára van szükség ahhoz, hogy talpra álljon a magyar egészségügy.

Néhány példát említenék. Majd két évtizede húzódó rendezetlen kérdést oldottunk meg az otthon szülésre vonatkozó jogi szabályok megalkotásával, együttműködési megállapodást kezdeményeztünk a szervátültetést segítő nemzetközi szervezettel, az Eurotransplanttal, és elkészült a háziorvosi ellátórendszer fejlesztésének a keretei is. A háziorvosok visszakapják az első Orbán-kormány idején bevezetett eszköztámogatást, a másfél milliárdos összeg az év második felében lesz lehívható. A teljesítményfinanszírozás két és fél milliárd forinttal emeli meg a praxisok költségvetését. Április elsejétől az egészségpolitikai és népegészségügyi prioritásoknak megfelelő teljesítmény mentén jutnak többletforráshoz a háziorvosok és házi gyermekorvosok. A területi ellátási kötelezettséggel bíró fogorvosi praxisoknál pedig további egymilliárd forintos finanszírozási többlet áll majd rendelkezésre.

Több programmal igyekszünk a társadalom figyelmét felhívni az egészségmegőrzés fontosságára. A szűrés és a megelőzés, továbbá az intézményrendszer fejlesztésével eredményeket lehet elérni, de ehhez szükség van a lakosság szűrésekkel kapcsolatos magatartásának megváltozására is. A nem dohányzók védelméről szóló törvény módosítása a parlament előtt van, a dohányzás korlátozása a közösségi tereken a legjelentősebb népegészségügyi hatású, jogszabályváltozással elérhető lépés lesz.

Az előző kormánytól olyan egészségügyi rendszert örököltünk, amely csak azt tette lehetővé, hogy 2010-ben a működőképesség megőrzésére koncentráljunk. Reményeink szerint 2011 már a fenntartható átrendeződés éve lesz.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Fontos megállapítást tettek a kutatók a vízben szülésről

Fontos megállapítást tettek a kutatók a vízben szülésről

Szamurájkarddal támadt ismerősére egy pápai férfi

Szamurájkarddal támadt ismerősére egy pápai férfi

Az Atlético az utolsó továbbjutó a BL-ben

Az Atlético az utolsó továbbjutó a BL-ben

Felszámolják Matolcsy unokatestvérének egykori bankját

Felszámolják Matolcsy unokatestvérének egykori bankját

Radar360: Greta Thunberg az év embere, Boris Johnson a hűtőházé

Radar360: Greta Thunberg az év embere, Boris Johnson a hűtőházé

Az önkormányzati választás és Andy Vajna halála is megrengette a netet

Az önkormányzati választás és Andy Vajna halála is megrengette a netet