szerző:
Szakács András

A Facebook önmagában nem csinál forradalmat. Ahhoz tartalom is kell.

Az Arab Tavasz 2011-es eseményei a mai napig tanulsággal szolgálhatnak számunkra, ha a közösségi média társadalmi és politikai hatásait vizsgáljuk. A négy évvel ezelőtti eseményeket most annak apropóján vesszük újra szemügyre, hogy idén júniusban megjelent a Science hasábjain egy, a Facebook kutatói által készített tanulmány (Exposure to ideologically diverse news and opinion on facebook), amelyre igen hevesen reagált a tudományos közösség, és előjött az a kritika, hogy a Facebook inkább a demokrácia rombolójaként azonosítható. Az Arab Tavasz példáján keresztül mi nem ennek az ellenkezőjét szeretnénk bizonyítani; sőt, szerintünk a 2011-es eseménysorozat arra bizonyíték, hogy a közösségi média – és persze maga a technológiai fejlődés is sokszor gyakorol ránk hatást, beleértve a politikához való viszonyunkat –, bizonyos esetekben csak egy eszköz, egy passzív struktúra, amelyet a felhasználók és az általuk generált tartalmak hoznak működésbe, építvén vagy éppen rombolván ezzel a demokratikus intézményrendszert.

A közösségi média a 21. század „titkos” agorájává vált az olyan diktatórikus berendezkedésű országokban, amelyekben bár a politikai elnyomás a mindennapok része, egyes „nyugati” közösségi médiafelületek viszonylag szabadon működhetnek. Vannak tehát különbségek az észak-afrikai, közel-keleti és a kínai, illetve észak-koreai média- és internetes modell között, amelyek miatt az Arab Tavasz eseményeit hiába várták átterjedni az utóbbi két országra. Kínában helyi közösségi médiaoldalakat fejlesztettek ki, kiszorítva ezekkel a nehezebben ellenőrizhető és cenzúrázható nyugati versenytársakat (Renren->Facebook; Sina Weibo->Twitter). Észak-Koreában a számítógépeket a helyi hatóságnál is regisztráltatni kell, a mai napig faxalapú az adatküldés, használatához magas szintű engedélyre van szükség, és az átlagos állampolgárok nem is birtokolhatnak fax küldésére alkalmas eszközöket. Mindeközben Egyiptomot a Freedom House 2011-ben az internet szempontjából részben szabadnak nyilvánította: nincs számottevő politikai cenzúra, és a hagyományos média is részben szabad, igaz, börtönöztek már be bloggereket és internetes felhasználókat. Szaúd-Arábiában pedig bár nem számít szabadnak az internet és a sajtó, nem korlátozzák a web 2.0-ás alkalmazásokat, és az akkor 29.2 milliós országban a 38 százalékot is elérte az internetes penetráció.

Az Arab Tavasz által érintett országokban tehát más (volt) a helyzet. A társadalom és a gazdasági élet szerves részét képezi a ,,nyugati” közösségi média (Twitter, Facebook), és bár az állami bizonyos módon korlátozza magát az internet, annak elérése, tehát az előfizetések szabadon értékesíthetőek. Továbbá az állam nem hozott létre a nyugatiaknál erősebb, elterjedtebb és központilag befolyásolhatóbb „alternatív” közösségi médiaportálokat. Az Arab Tavaszt elindító Tunéziában 2011-ben a Freedom House adatai alapján a 10.5 milliós lakosság 34 százaléka rendelkezett internetes eléréssel, ráadásul közülük több mint három millióan a Facebookra is regisztráltak az Internet World Stats szerint, továbbá elérhető mobilinternet és az okostelefon, ami szintén fokozza az információáramlás sebességét.

A közösségi média nem a politikai attitűdöt változtatta meg ezekben az országokban, hanem sokkal inkább terepet adott, és felerősítette a már meglévő demokratikus igényeket.  Ott, ahol nincs lehetőség civil szerveződésre, ahol nem alakultak ki olyan intézmények, ahol a társadalom nyíltan, a szólásszabadság védelme alatt meg tudja vitatni a közélettel kapcsolatos ügyeket, a közösségi média egyfajta online agoraként kezd el működni, tehát inkább terepe és eszköze a demokratikus folyamatoknak, semmint oka a demokratikus igényeknek.

De ezen eszközök sorában sem az egyetlen, ugyanis kamerás okostelefonok nélkül nem lett volna tartalom, ami terjedhetett volna a közösségi médián. Mohamed Bouazizi öngyilkossági kísérletéről készült videó, amely először az interneten, illetve a közösségi média oldalakon terjedt, majd a hagyományos média (a CNN arab versenytársának tartott Al Jazeera) is átvette, közzétette, eredetileg kamerás okostelefonnal rögzítették. Ahogy azokat a közösségi médiában terjedő amatőr videók többségét is, melyek a tüntetésekről és az állami erőszakszervezetek túlkapásairól, illetve kegyetlenkedéséről készültek.

Bouazizi sokkoló cselekedete nélkül a közösségi média és az internet megléte önmagában nem lett volna elegendő ahhoz, hogy ilyen mértékű társadalmi és politikai események vegyék kezdetüket Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Hiába áll készen a hírt továbbító, a hatásokat felerősítő és a szabad véleményalkotást, illetve a szerveződést lehetővé tévő struktúra, ha nincs tartalom és aktivitás, ami a rendszert működésbe hozza és élteti. Vagyis az Arab Tavasz arra mutat rá, hogy Facebook és a közösségi média önmagában „értéktelen”: megfelelő tartalom nélkül nem képes hatást gyakorolni, a hatni képes tartalmakat pedig a felhasználók generálják. Végső soron tehát maguk az emberek a cselekvők, a társadalmat befolyásolók; mi szabjuk meg, mit s mi célból kívánunk eljuttatni a másik felhasználóhoz, a közösségi média csak megadja az értékmentes teret, azt az ideológiailag semleges technológiát, amelyet használva politikát művelhetünk, csinálhatunk.

A közösségi média XXI. századra felépült struktúrája és a demokráciára, illetve a társadalomra gyakorolt hatása is alátámasztja azt az állítást, amelyet a Méltányosság fogalmazott meg a magyar rendszerváltás és az elmúlt 25 évünk kapcsán: a nyugati típusú demokráciák megszilárdulása Közép-Kelet-Európában, illetve a demokrácia irányába való elmozdulás a Közel- és Távol-Keleten, illetve Afrikában elképzelhetetlen az állampolgári nevelés és a civil szféra fejlesztése nélkül. A demokráciát támogató intézmények, mint például az Alkotmánybíróság vagy ombudsmani hivatal, és a közvetítő intézményekmelyek alatt a civil szervezeteket, érdekvédelmi szövetségeket, vagy éppen az egyre inkább nyomásgyakorló eszközzé váló Facebookot is érhetjük – könnyen elbukhatnak és leépülhetnek, ha az azokat működtető személyek nem vagy nem kellőképpen demokratikus beállítottságúak, és ezekkel az eszközökkel nem a demokrácia építését és védelmét szolgálják. Az intézményalapú demokráciaépítés önmagában nem elégséges, szükséges a társadalom és így az egyén demokráciára való nevelése, azaz az állampolgári nevelése is, amelyet Nyugat-Európa több országa és az USA is már jó ideje sikeresen folytat, ugyanakkor ezt a fajta szemléletmódot láthatóan még nem sikerült exportálnia a különböző közép-kelet-európai fejlődő demokráciák rendszerébe.

 

A szerző a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Megfulladok, vegyétek le a fejemről a zacskót – ezek voltak Hasogdzsi utolsó szavai

Megfulladok, vegyétek le a fejemről a zacskót – ezek voltak Hasogdzsi utolsó szavai

A helyes magyarságról - válasz TGM-nek

A helyes magyarságról - válasz TGM-nek

Vízen akar kempingezni? Ezzel a sátorral simán megteheti

Vízen akar kempingezni? Ezzel a sátorral simán megteheti

A City nyerte a manchesteri derbit

A City nyerte a manchesteri derbit

Végleg leszámolna a Fidesz Botkával Szegeden

Végleg leszámolna a Fidesz Botkával Szegeden

Elborult Ribéry agya, felpofozott egy riportert

Elborult Ribéry agya, felpofozott egy riportert