Majtényi László: Az Alaptörvény Asztalánál
Ha valami nettó hülyeség, rendszerint vállat vonva megyünk el mellette, ám ha az életünk részévé emelik, kulturális jelenséggé válik, annak a kultúrának lesz a része, amelyben énünknek élni adatott.
TGM: Kilenc.Tizenegy.Tíz.
A világ sokkal rosszabb hely lett 2001. szeptember 11-e óta, mint volt. Kevésbé szabad, kevésbé biztonságos, és jóval szegényebb. Ebben, mi tagadás, a Nyugat járt az élen.
Tíz évvel 9/11 után, egy budapesti gyros büfében
2001. szeptember 11-én késtem a munkából, ráadásul szoknyában voltam. E két tény valószínűleg megmentette az életemet.
Neményi László: Amerika nem a világ ura, hanem vezetője lesz
9/11 közvetlen következményei olyan borzalmasak voltak, hogy első megdöbbenésükben sokan a hosszú távú következményeket is iszonyatnak vizionálták: vége a világnak, ahogy eddig ismertük. Megszűnik a civil légi közlekedés, nem épül több felhőkarcoló, a liberális demokrácia önnön védelmében kénytelen lesz felszámolni önmagát. Ehhez képest megúsztuk, de azért a világ 9/11 évtizedében tényleg rengeteget változott – és nem előnyére.
Egyensúlyteremtők és társadalomvédők
A mai magyar pártpolitikai versenyben sajátos munkamegosztás van. A bal oldalon állnak a „gazdasághoz értők”, a jobboldalon a „társadalomhoz értők”. Ezek az önképek kellő elszántsággal töltik meg a feleket: a Fidesz, ha kormányon van, nem törődik a gazdasággal, az MSZP a társadalommal. De meddig folytatható mindez? – Csizmadia Ervinnek, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatójának írása.
Elek István: Értsük jobban Bibót!
Kétségei vannak Elek Istvánnak, hogy Tamás Gáspár Miklós világosan látná Bibó István jelentőségét. Bár szerinte valóban közelebb áll annak harmadikutasságához, mint a rendszerváltás táján, de még mindig nem elég közel. Értelmezési vita.
Egykulcsos adó: másoknak bejött, nekünk miért nem?
Legkésőbb ezen a héten mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar gazdaság stabilitásának megőrzése érdekében elkerülhetetlen a költségvetési kiigazítás következő hulláma. A kormányzati kommunikáció e tekintetben világos: minthogy az államadósság csökkentése, ezzel összefüggésben pedig az államháztartási hiány alacsony szinten tartása marad a vezérfonál, a tervezettnél alacsonyabb gazdasági növekedés mellett költségvetési egyenlegjavító lépések következnek.
Bodoky Tamás: WikiLeaks-fiaskó, avagy a forrásvédelem szégyenteljes kudarca
Nagy kérdés, hogy informátorként ki fog megbízni ezentúl bármilyen kiszivárogtató platformban, miután a WikiLeaks szétszórta a neten a szerkesztetlen anyagot, a The Guardian pedig publikálta hozzá a jelszót.
A baloldali tömegkultúra patthelyzete
A baloldali tömegkultúra kialakításának legnagyobb akadálya éppen abban a patthelyzetben keresendő, hogy az MSZP már nem elég erős (talán soha nem is volt) az irányított modellhez, a 4K! és a hozzá hasonló ifjúbaloldali alakulatok pedig még nem elég erősek a deliberatív megoldáshoz.
Martin József: A hamiskártyásokat legyőzik, ugye?
A szórványban élő több százezer határon túli magyar sorsa a legkevésbé sem érdekli a politika indulóit konokul fújó dalnokokat: annyit hallunk itthon a kettős állampolgárságról és a választási jog lehetőségéről, hogy azt gondolhatjuk, ottani nemzettestvéreink ezzel kelnek és fekszenek. A szórványban ez egyáltalán nem igaz, de a legátpolitizáltabb közösségeket leszámítva valószínűleg sehol sem.
Matolcsy, Hegedűs, Hoffmann: a politika mekkmesterei
Nincs könnyű helyzetben a miniszterelnök. Mostantól folyamatosan nyugtatnia kell az idegeskedő külpiaci szereplőket, ugyanakkor Orbán Viktornak sürgősen le kellene cserélnie a magyar politika kudarcot kudarcra halmozó mekkmestereit. Minisztereket, államtitkárokat, tanácsadókat. A „jobbkezeket” és a „balfékeket”, ami persze rossz üzenet volna a világnak. Ám, ha minden marad a régiben, akkor nem ők, hanem az ország megy a süllyesztőbe.
A hazai egészségügy megmentésére a Fidesznek sincs csodaszere
A Méltányosság Politikaelemző Központ szakértőjének elemzése az egészségügyi kormányzat első évéről.
TGM: A félreértett Bibó István
Bibó Istvánt nem azért értik félre, mert a kései értelmezők nem elég kifinomultak, okosak, alaposak. A történelmi látószög nehezen rekonstruálható, annyira megváltozott a perspektívánk. Tamás Gáspár Miklós írása.
Elek István: A talapzaton fázó Bibó
A magyar értelmiség útja a Bibó-felejtéstől a Bibó-reneszánszon át a lényegi Bibó-tagadásig. Elek István írása.
Ungváry Krisztián: Egy helyét kereső életmű – Bibó István 100 éves
Bibó mára sajnálatos módon teljesen alkalmatlanná vált arra a szerepre, amelyet egy normális országban betölthetne. Az antikommunista szemlélet teljes hiánya miatt személye nem lesz azoknak sem vonzó, akiktől egyébként a rasszizmus és antiszemitizmus távol áll – ráadásul ez ma a magyar jobboldalnak is csak egy részéről mondható el. Magyarán: Bibó a politikai jobbközép és az attól jobbra állók számára idegen. Maradna a baloldal, amely ugyan szívesen használja Bibót, de ezzel talán többet árt, mint használ. Bibó ugyanis elsősorban kíméletlen őszintesége és saját felelősségének vizsgálata miatt foglal el kikerülhetetlen helyet a magyar politikai gondolkodók pantheonjában. Az a párt, amely húsz év után sem tudott szembenézni pártállami felelősségével, jobban tenné, ha Bibó nevét szájára sem venné.
Csizmadia Ervin: Értelmezzük újra Bibót!
Bibó István születésének századik évfordulóján érdemes elgondolkodni arról, miért is szorult háttérbe a nagy gondolkodó. Eljött az idő, hogy eltávolodjunk a „demokratának lenni annyi, mint nem félni” tételtől, de épp azért, hogy mélyebben megértsük az életmű mai tanulságait.
Elek István: Bogár László és a hatalom
Bogár László nem most döbbent rá, hogy nem lehet más a politika. Ő már az előző évtized közepén is azt gondolta, hogy erkölcsét, módszereit, eszközeit, stílusát tekintve legalábbis nem lehet más. Az orbáni történelmi szerepről szóló szövegeiben, azt hiszem, a leginkább a páratlan orbáni hatalommaximalizálási gépezet iránt kifejeződő önkéntelen tisztelet és a szellemi igazolására való készség irritált. Ettől, hogy finoman fogalmazzak, a szőr is felállt a hátamon.
Antal Attila: Orbán tusnádi diagnózisa és helytelen következtetései
A miniszterelnök tusnádfürdői diagnózisa helytálló, de javaslatai, jóslatai meglehetősen kétségesek, konkrét megoldási javaslatokat pedig nem nagyon vázol. Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzőjének írása.
Lidérces álom lenne az egyházak tömeges iskolaátvétele
Templom és iskola. Reményik Sándornak van e címmel egy verse. Egyértelmű intelem-dörgedelem a nyelv, az indentitás és a múlt megőrzéséről, amelynek letéteményese ez a két intézmény volna. Tragédia, ha ez a két intézmény egymással szembekerül – és most Magyarországon sok szempontból szembekerült.
Schilling Árpád: a norvégmintás gyűlöletpulóver és a magyar szélsőségek
A norvégiai mészárlás fényes bizonyítéka annak, hogy mire képes az elvakult ideológiai meggyőződés. Magyarországon évek óta folyik a baloldali és liberális érzelmű emberek szisztematikus megbélyegzése és kirekesztése. Schilling Árpád rendező írása.