Bajnai eljövetele remélhetőleg együtt jár azzal a felismeréssel, hogy – szétosztható pénz hiányában – nem versenyezhetnek saját térfelén a politikai szektahit, a demagógia fekete öves bajnokává vált Orbánnal. Új narratíva kell.
Nem egészséges rajongani a forradalmakért. De ha már ünnepeljük, akkor szomorú ezt úgy tenni, hogy felcicomázzuk magunkat a külsőségeivel meg a szlogenekkel, és máris mind pesti srácnak érezhetjük magunkat, anélkül, hogy elgondolkodnánk legalább azon, hogy gyerekkatonának lenni nem valami fényes pálya, harcba küldeni őket pedig háborús bűn. Ennél azért tanulságosabb is lehetne ez a zaklatott, rendre kellemetlen hangulatú ünnep.
A válság lassan az ötödik évébe lép, a magyar döntéshozók viszont még mindig szívesebben foglalkoznak a 2008-as, mint a 2012-es ősz eseményeivel. Mi vezetett a négy évvel ezelőtti IMF-megállapodáshoz? Hogyan kezdődött a válság Magyarország számára? A hvg.hu a következő hetekben Farkas Zoltánnak, a HVG újságírójának 2008-as naplója segítségével idézi fel az első válság-ősz eseményeit.
A válság lassan az ötödik évébe lép, a magyar döntéshozók viszont még mindig szívesebben foglalkoznak a 2008-as, mint a 2012-es ősz eseményeivel. Mi vezetett a négy évvel ezelőtti IMF-megállapodáshoz? Hogyan kezdődött a válság Magyarország számára? A hvg.hu a következő hetekben Farkas Zoltánnak, a HVG újságírójának 2008-as naplója segítségével idézi fel az első válság-ősz eseményeit.
Nagyon elkötelezettnek vagy szűklátókörűnek kell lennie annak a konzervatív értelmiséginek, aki helyeselné a kormány fél-világ elleni szabadságharcát, aki ne tudná, hogy ezt valutánk is megszenvedte, ami az adósságcsökkenés ütemét is befolyásolta. Solymosi Frigyes akadémikus, a Nemzeti Kör tagjának írása.
A válság lassan az ötödik évébe lép, a magyar döntéshozók viszont még mindig szívesebben foglalkoznak a 2008-as, mint a 2012-es ősz eseményeivel. Mi vezetett a négy évvel ezelőtti IMF-megállapodáshoz? Hogyan kezdődött a válság Magyarország számára? Hogyan viselkedtek a válság első napjaiban az akkori és mai döntéshozók? A hvg.hu a következő hetekben Farkas Zoltánnak, a HVG újságírójának 2008-as naplója segítségével idézi fel az első válság-ősz eseményeit.
Megemlékezést már senki nem szervez a tiszteletére, sőt szellemi hagyatéka is lassan az enyészeté lesz. A Krassó vezette Magyar Október Párt munkájában tinédzserként részt vevő kollégánk, Bogád Zoltán írása a romantikus remetéről.
Némileg leegyszerűsítve: 2010-ig jogállam volt és loptak, most nincs jogállam és lopnak, ég és föld a különbség, arról nem is beszélve, hogy most a szimbolikus politikát de facto a MIÉP, de legalábbis annak szelleme uralja.
A válság lassan az ötödik évébe lép, a magyar döntéshozók viszont még mindig szívesebben foglalkoznak a 2008-as, mint a 2012-es ősz eseményeivel. Mi vezetett a négy évvel ezelőtti IMF-megállapodáshoz? Hogyan kezdődött a válság Magyarország számára? Hogyan viselkedtek a válság első napjaiban az akkori és mai döntéshozók? A hvg.hu a következő hetekben Farkas Zoltánnak, a HVG újságírójának 2008-as naplója segítségével idézi fel az első válság-ősz eseményeit.
Ne higgy a síró nőnek és a kéregető magyarnak, járja Szlovákiában a mondás, és Csehországban is egyre többször hasonlítják a gazdaságuk helyzetét a magyarországihoz, nincs jó hírünk a világban, na.
A Békemenetben vonuló derék magyar emberektől annyit kérdeznék: ha 1989 után tényleg csak Ezek boldogulhattak, akkor mivel magyarázzák Csányi Sándor, Demján Sándor, Hernádi Zsolt, Pintér Sándor, Simicska Lajos, Fellegi Tamás, Vitézy Tamás és Nyerges Zsolt magánszektorbeli karrierjét? Vagy épp Széles Gáborét?
A válság lassan az ötödik évébe lép, a magyar döntéshozók viszont még mindig szívesebben foglalkoznak a 2008-as, mint a 2012-es ősz eseményeivel. Mi vezetett a négy évvel ezelőtti IMF-megállapodáshoz? Hogyan kezdődött a válság Magyarország számára? Hogyan viselkedtek a válság első napjaiban az akkori és mai döntéshozók? A hvg.hu a következő hetekben Farkas Zoltánnak, a HVG újságírójának 2008-as naplója segítségével idézi fel az első válság-ősz eseményeit.
Egy Bajnai-párt nemcsak az ellenzék erősorrendjét írhatná felül, de azt a reménytelen szitut is, hogy jelen pillanatban Magyarországon populista kormánynak van populista ellenzéke.
Az ellenzék szeme előtt két cél lebeg: 1) megszabadulni az Orbán-vircsafttól most azonnal, és 2) megnyerni a 2014-es választást. A kettő viszonya tisztázatlan. Az előbbi inkább vágyálom, és főleg a nemzeti ünnepeken vagy egyéb fontos napokon megtartott rituális nagygyűlésekben nyilvánul meg. Nem gúnyolódom a rendezők lelkesedésén és a résztvevők sokaságának kétségbeesésén, csak tárgyilagosan próbálom leírni a taktikai észjárást: ha elég nagy a tömeg, akkor egyfelől Orbán megijed, másfelől a külföld is látja, hogy mennyire népszerűtlen a kormány, és fokozódik az Orbánékra nehezedő nyomás. Hátha most végre átlépi a határértéket – remélik az elkeseredettek.