Akaratlanul is beszédtéma lett a Jobbik előretörése: még definiálásában sem igen egyeznek meg az elemzők: szélsőjobboldali?, radikális?, nemzeti bolsevik? Összecsapnak az álláspontok, átmeneti jelenség-e ilyen szélsőséges párt megjelenése, vagy a kapitalizmus hazai változatával elégedetlenek nagy száma miatt a párt a magyar politikai szín állandó résztvevője marad? Vona Gábort, a Jobbik elnökét terveikről kérdeztük.
Nem lehet tűrni a szabadság korlátozását a politikai korrektség (angol rövidítéssel píszí) nevében. Ellenkezőleg, még szigorúbban érvényt kell neki szerezni, az erkölcstelen vagy rasszista gondolatok terjedésének megakadályozására. Mindkét sarkított vélemény elhangzott az ELTE kommunikáció- és médiatudomány MA programjának keretében múlt pénteken szervezett konferencián.
Április 16-a, a Holocaust-emléknap alkalmából, a fiatalokkal és idősebbekkel a témáról beszélgetve újra és újra felmerül a kérdés: mivel magyarázható, hogy Magyarország, ahol a Hitler által megszállt, illetve befolyása alá vont országok közül utolsónak került sor a zsidók tömeges deportálására, és ipar-szerű elpusztítására, végül nem úszhatta meg újkori történelme legnagyobb, koncentrált tragédiáját? Túlélhette volna-e a második világháborút több mint 550 ezer zsidó vallású, illetve annak minősített magyar állampolgár, akiknek túlnyomó többségét a haláltáborokban elgázosították?
Néhány meszes agyú Horthy-imádót leszámítva van-e bárki, aki elhiszi, amit jónéhány szoclib közíró delirál a ’30-as évek visszatértéről? Matuzsálemi korú nyugdíjas csendőrök és leventeoktatók, egykori irredenta legényegyletek és fajvédő diáktársaságok aggastyán hírmondói valószínűleg reményteljes elégtételtől csillogó szemmel olvasnák sydney-i, clevelandi vagy torontói öregotthonukban Ungváry Rudolf cikkét. Könnybe lábadt tekintettel értesülve arról, hogy jönnek a régi szép idők, restaurálódik a horthysta kormányzat, mert az Orbán – egyem meg a szívét – újra bevezeti.
Egy őrző-védő szervezet ügyvezető igazgatója közölte áldozatával, akit a járdán, autójával fellökött.
A már-már kultikusnak tekinthető Hősök tere alatt a Szépművészeti Múzeum hatalmas fogadócsarnokot akar építeni, EU-s pénzekből. A terv heves tiltakozást váltott ki, vannak, akik esztétikai érveket dobnak be, mások a tér beszakadásától tartanak, megint mások szerint a még mindig háborús sebeket viselő műemléképületet kellene először rendbe hozni. Megszólaltatjuk a kritikusokat és az intézmény igazgatóját.
Mi a közös a parlamentbe került négy párt vezetőjében? Mind a négyüknek barna a szeme. És még mi más? Gyanúm szerint mindannyian fehér kenyeret esznek, kristálycukrot és persze túl sok húst.
Bár sokan rettegnek a (várhatóan) kétharmados Fidesz kormányzásától, a félelem rossz (elemzési) tanácsadó. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint a Fidesz dilemmája, hogy képes lesz-e megfelelni az általa sokat emlegetett „jó kormányzás” kihívásainak. A szerző szerint a pártnak lassan konkretizálnia kell, mit ért a "teljesen új gondolkodásmódon".
A mostanában sajnos főleg nem gazdag múltjáról és roppant lehetőségeiről emlegetett Bodrog-parti Olaszliszkán tartották az elmúlt évek dizájnműhelyeit, melyeknek szellemi vezetője a tavaly elhunyt Cserny József, koordinátora pedig tanítványa, Pallag Bálint volt. Pallag nemrég átvehette a mesteréről elnevezett Symposion-díjat.
Most az a fontos, hogy Orbán mit mond és tesz a két forduló között Északkelet-Magyarországon. Elmegy-e és mit mond Edelényben, ahol akár győzhet is a szélsőjobb? Kimondja-e Pétervásárán vagy Tiszavasváriban, hogy nem fogja tűrni a rasszista uszítást és a törvénytelenséget, és kormányfőként megígérheti, se a magyar állam, se az EU fejlesztési pénzét nem kaphatja az, aki erre vetemedik? A világ várja és elvárja, hogy így tegyen.
Történelmi lehetőség előtt áll a Fidesz. Csak rajta múlik, jobb vagy rosszabb énjét villantja fel az igazság pillanatában. Rácáfol-e az Orbán-fóbiásokra vagy utólag igazolja őket? Sokszínű és többszólamú centrumpolitikát vagy szűkkeblű, pártos kurzuspolitikát visz-e? Beugrik-e ama szakadékba, amelynek pereméig az előző nyolc év taszította az országot vagy hidat ver fölé?
Hemzseg a ténybeli tévedésektől, lekezelő, felületes – a Die Pressében a magyarországi választásokról megjelent írás, sajnos, alaposan félretájékoztatja olvasóit.
Az elitpártok és a pártelitek – egy kivételével – nagy pofont kaptak a 2010-es választás első fordulójában. A választók büntettek. Mondhatnánk azt is, takarítottak a politikában. Ráfért. S a jelek arra utalnak, hogy a győztesek sincsenek biztonságban, annak ellenére, hogy momentán még több mint két és fél millió ember kinyilvánított szimpátiáját élvezik. Ha nem váltják be a rájuk szavazók reményeit, akkor a népharag könnyen ellenük fordulhat.
A Fidesznek másképp kell majd politizálnia, mint ahogy eddig tette, a Jobbik és a Fidesz között azonnal hatalmas harc kezdődik, Orbánnak villámgyorsan döntenie kell, hogy megmarad-e régi embereinél, vagy nyit-e középre a kormányalakítással. Azt is sürgősen meg kell határoznia, hogy egy súlyos csomaggal vág-e bele a kormányzásba, vagy a könnyebb indulást választja, és elhalasztja a jelentős lépéseket – fejtette ki Tölgyessy Péter a Kossuth rádió hétfő reggeli adásában.
A 2010-es választás a magyar pártrendszer jelentős változását hozta: a korábbi kvázi-kétpárti szerkezet megrengett, és össze is omlott - írja blogján a politológus.
Alábbi útbaigazítás fakultatív választási tanácsadó bizonytalanoknak. (És azoknak, akik már döntöttek, hátha érdemes nekik is pro és kontra átgondolni. Szájbarágó nagyokos helyett ez csupán politikakonyha egyik kritikusának általános éttermi kalauza. Ennek betartása nem kötelező, a megválasztott politikusok hozta törvényeké, rendelkezéseké viszont igen.
A múlt század harmincas éveit idéző pártpolitikai berendezkedés alakulhat ki Magyarországon április 11-e után. Az eredmény szükségszerű, de nem kizárólag a rossz kormányzás okán, hanem az erre következő, történelmileg s ezáltal kulturálisan meghatározott válaszok miatt is – véli cikkünk író-publicista szerzője.
A most regnáló izraeli kormánynak nincsenek hosszabb távú elképzelései, mondhatni víziói az ország jövőjéről, ugyanakkor rövidlátó módon tesz engedményeket választói csoportjainak, így a jeruzsálemi szegény és kétségtelenül lakásínségben szenvedő ortodoxoknak. Ennek jegyében hagyták jóvá 1600 jeruzsálemi lakás felépítését az 1996-ban épült Ramat Slomó ortodox negyedben.
Szembe kell nézni azzal, hogy a létező kapitalizmusnak magyarországi változata megbukott, a jobboldali radikalizmus kísérteni fog, amíg nem fordulnak jobbra a dolgok. Orbán Viktornak rettenetesen nehéz döntéseket kell hoznia már kormányzása elején, de sokba kerül, ha annak szurkolunk, hogy ne sikerüljön neki – mondta el többek között Tölgyessy Péter az ATV Bánó András vezette Pont7 c. műsorában. Az interjú figyelemreméltó részeit az alábbiakban ismertetjük.
