A „történelmi” szociáldemokraták súlyos anyagi gondokkal küszködő minipártjára szemet vetett az MSZP-vel szorosan együttműködő, Kapolyi László vezette MSZDP. Hírek szerint a két párt az ősszel egyesül, és a kistafírozott pártot tálcán kínálják fel a baloldali mozgalom újjászervezéséről álmodozó Gyurcsány Ferencnek.
Ha a húsz évvel ezelőtti rendszerváltás idején bevezetik az alapvető szerkezeti reformokat, Magyarország fel tudott volna zárkózni a fejlett nyugati társadalmak szintjére. A politikai elit azonban reformok helyett ígérgetésekbe kezdett – állítja a 85 éves Vitányi Iván, az MSZP egyik alapítója, a Demokratikus Charta egykori szóvivője e a hvg.hu-nak adott interjúban.
„Lezsák, Antall és Boross pártjából Bokros-pártot faragtak” – panaszolja Pettkó András, aki pedig jobbközép irányba tolta volna az MDF szekerét. Tavaly ki is zárták a pártból. Pedig alapító tag volt 1988-ban, évekig az ifjúságpolitikai, a környezetvédelmi és a karitatív területeken dolgozott, 2002-ben a Fidesz-MDF listáról került az országgyűlésbe, 2006-ban pedig országos listáról. Kizárása után független képviselőként vett részt, szólalt fel a parlamenti üléseken.
Mostanra egyre kitapinthatóbb, hogy a kampány kulcsmotívuma az a pozicionálási küzdelem, mely sajátos háromszögbe rendezi a Fideszt, a Jobbikot és az MSZP-t. A Fidesz az MSZP és a Jobbik, a szocialista párt a Fidesz és a Jobbik, a Jobbik pedig az MSZP és a Fidesz közé igyekszik egyenlőségjelet tenni. A Fidesznek a Jobbikkal folytatott első pengeváltások után döntenie kell: vagy vállalkozik a nyílt küzdelemre, vagy vállalja a kockázatkerülés kockázatait.
Szanyi Tibor szocialista politikus reméli, hogy sikerül megtartania mandátumát Budapest 13. kerületében. Szerinte a politikai apátia a Jobbik, a magas választási részvétel a demokratikus pártok malmára hajtja a vizet.
A magyar közönségnek az eclipse, napfogyatkozás szóról Stephanie Meyer (szerintem nyálas) regényfolyamának legújabban megfilmesített változata jut eszébe. Annyiban helyes is ez, hogy a jövő a tiniké, és ők ezen az Eclipsen nevelkednek. Azért mi foglalkozzunk inkább a másik Eclipse üggyel, annál is inkább mert nem pusztán egy újabb korrupciós ügyről van szó. A kérdés inkább az, vajon Pintér Sándor lehet-e ezek után belügyminiszter (amit ő, a szóbeszéd szerint, még néhány hónapja is biztosra vett), pontosabban: a kérdés az, Orbán-e az úr a saját házában?
Oknyomozó újságírók serege kutatja, a BKV-labirintuson átforgatott pénzek hogyan juthattak el (eljuthattak-e?) az MSZP-hez, ( talán az SZDSZ-hez is). Megeshet, hogy a párt, amelynek nevében és amelyre hivatkozva klientúra-lovagok rajai nyúlták le a közkasszát, csak az összeg töredékét kapták. A javarészén korrupt politikusok és udvari tőkéseik magánzsebei osztoztak. Ők az egész párt-és kormányapparátust adóparadicsomi fantomcégnek tekintették. Ide vezet, ha a „kapcsolati nagytőkés” oligarchia bekebelezi a pártot.
Jobb lenne, ha Mesterházy Attila olvasná az újságokat, azokból megtudhatná, milyen kegyetlen szócsatákat vív a Fidesz és a Jobbik – a legújabb felmérések szerint a Jobbik most már a legnagyobb ellenzéki párt szavazóbázisából csipeget, mégpedig nem is keveset. A szocik, már csak a szavazóbázis kiszélesítése okán is, együttműködést ajánlhatnának a Fidesznek.
Babarczy Eszter 12 alázatos kívánsága a magyar nemzetet vezető és irányító hatalmasságokhoz
Máris fel van adva a lecke Vona Gábornak: vagy eltávolítja a pártról, és lemondatja a képviselőségről és a Barikád főszerkesztői posztjáról Pörzse Sándort, vagy pedig eltűri, hogy az egész pártot, mint a legszennyesebb ideológia terjesztőjét megbélyegezzék.
Az osztogató (és fosztogató) paternalizmus görög és magyar földön egyaránt elérte teljesítőképességének határait, aztán bedőlt. Mindez azért is figyelemre méltó, mivel e két ország fejlődésének alapvonalai markánsan eltértek a XIX.-XX. században. Úgy látszik, a ráció vastörvényei átívelnek a kulturális sajátosságokon. Mindenütt kiszabva a felelőtlen populizmusért járó büntetést.
A húsz évvel ezelőtti marosvásárhelyi magyarellenes pogrom magyar áldozataira és az akkor a magyarok segítségére siető cigányokra emlékeztek csütörtökön a budapesti Terror Háza Múzeumban. A pogrom után vitatott körülmények között meghurcolt magyarok és cigányok közül hatan a Polgári Magyarországért Alapítvány Petőfi Emléklap a Helytállásért kitüntetését kapták meg – közülük hárman már csak posthumus.
„Most még csak feladatokat osztunk, pozíciókat nem” – ismételgeti Orbán Viktor, amikor rákérdeznek a várakozások szerint májusban felálló Fidesz-kormány összetételére. Mindamellett számos név röpköd a levegőben, ezeket igyekeztünk begyűjteni. Ami a kulcsembereket illeti, Járai Zsigmondot a pénzügyminiszteri, Navracsics Tibort a közigazgatási-igazságügyi tárca élére, Varga Mihályt pedig a fontos szerepet játszó miniszterelnöki kabinet miniszteri posztjára szánja Orbán – állítólag.
„Ilyen heves reakcióra nem számítottam” – vallott meglepetéséről a HVG-nek Matos Zoltán, a Magyar Energiahivatal elnöke annak kapcsán, hogy az MSZP múlt pénteken a menesztését kezdeményezte a miniszterelnöknél.
A tudatos választói viselkedés különböző választási rendszerek mellett egészen érdekes eljárásokat honosított meg - olvasható Török Gábor blogján.
Magyarország szegényei és a lecsúszó középosztály tagjai helyzetük gyors javulását várják az új kormánytól, ám egyre nyilvánvalóbb, hogy a gazdasági és szociális válság felszámolása csak hosszabb távon lehetséges, és ezt már Orbán Viktor sem tudja véka alá rejteni. Közben a gyorsan feljött „új erő” sikerrel lovagolja meg a helyenként immár robbanásveszélyes szociális krízist.
Néhány héttel ezelőtt bejárta világsajtót az a hír, amely szerint a NYTimes webes felületén lévő egyik blog szerzője tetemes mennyiségű írást emelt át saját bejegyzésébe mások írásából. Ezzel kapcsolatosan mondja el véleményét a Médiablog szerzője is.
Április 30-án, a kormánydöntés értelmében megszűnik a gázár-támogatás. És ha ez nem lenne elég, az Energia Hivatal - a szolgáltatók javaslata alapján - állítólag akár 15 százalékos gázáremelést is indítványozhat a jövő hónapban. Arról nem szólnak a híradások, miképpen próbálja majd az utolsó napjait élő kormány segíteni azokat, akik önhibájukon kívül szorulnak állami beavatkozásra. Egy biztos: az elmúlt húsz év – előző rendszertől örökölt – gázpolitikája zsákutcába vezetett. A jövő hívó szavai az energiatakarékosság és a tudatos fogyasztás. A nyugati hitelekből mesterségesen olcsón tartott, pazarlásra ösztönző gázáraktól pedig végleg búcsút vehetünk.
Szocialista körökből nyert értesülések szerint az MSZP mindenható kampánystábja döbbenten értesült arról, hogy Gyurcsány Ferenc a választási küzdelem kellős közepén, március 19-én nyilvános országértékelő beszédet akar tartani. A politikus lépését senkivel sem egyeztette az MSZP vezérkarából; célját pedig csak találgatni lehet: valószínűleg így akarja felturbózni saját imázsát, megszilárdítani párton belüli presztízsét, hogy azután majd ismét aspirálhasson a pártelnöki posztra.
Újabban a választási-közéleti diskurzusban egy rendkívül negatív, a magyar demokrácia és parlamentarizmus szempontjából kontraproduktív irányzat nyert teret: nevezetesen annak hangoztatása, hogy a Jobbik előretörését azzal lehet megakadályozni, hogy ha nem „pazaroljuk” el szavazatunkat a kis pártokra. Nem árt, ha tisztában vagyunk az ilyenfajta kijelentések valódi tartalmával és cáfolhatóságával.
