Most, hogy a karhatalom – a Moszkvában történteket követően - az ellenzék szentpétervári felvonulására is gumibottal tett pontot a múlt héten, sokan elsiratták az orosz demokráciát. Mások viszont céloznak rá: nem halhat meg olyasvalami, ami igazából sohasem létezett.
Szabó László Zoltánt rendőrök állították elő, a BRFK szóvivőjének, Jármy Tibornak a közlése szerint, mert ellenállt a "jogszerű rendőri intézkedésnek". Farkas Csaba, a Rendőrtiszti Főiskola tanára úgy véli, a rendőrök törvényesen intézkedtek. Ugyanakkor Szikinger István alkotmányjogász állítja: a hatósági fellépés jogi indítékai több sebből véreznek.
Az egyik oldal reformretorikával él és reformretorikában ég. A másik oldal azt mondja: minden maradjon úgy, ahogy van, s minden reformlépés nemzeti katasztrófa, nemzeti tragédia. Látszólag egymáshoz beszélnek. Valójában - szerintem - eszmehiányaikat takarják el.
A két éve, április 19-én megválasztott XVI. Benedek Izraelbe akkreditált nunciusa kis híján bojkottálta az idei holokauszt emléknapot. Az ok: a jeruzsálemi Jad Vasem intézet szerint a vészkorszak pápája, XII. Piusz nem tett meg mindent a zsidók megmentése érdekében.
A modern Kína tényleges megszervezője Mao Ce-tung volt, akinek hatalmas képe ma is a pekingi Tienanmen téren, a „Mennyei Béke Kapuja” fölött látható. A „nagy kormányos” bűneit már hivatalos kínai publikációk is többé-kevésbé elismerik, megítélésében azonban a pozitív elemek túlsúlyban vannak. Hogyan tisztelheti egy nép azt az embert, aki kétségtelenül felelős több mint hetven millió ember meggyilkolásáért? Jung Chang és John Haliday monumentális könyve, melyet Mao – Az ismeretlen történet címmel adott ki az Európa könyvkiadó, megpróbál választ adni erre a kérdésre, egyszersmind felveti a huszadik századi kínai történelem alapkérdéseit.
Bízunk abban, hogy a középhatalmi méretű hadsereggel, nukleáris iparral, fontos geostratégiai pozícióval bíró, a kijevi fejedelemség okán a szlávok bölcsőjeként emlegetett Ukrajna nem borul az 1993 őszi Moszkva jeleneteit idéző polgárháborús kataklizmába.
A koránkelő pacsirta-társadalom béklyói ellen lázadnak az éjjel élénk dán későnkelők, akik társaságot is alapítottak. Sok múlik azon, milyen hosszú valakinek a circadián-ja.
Az ÁVH börtönéből – ahol három hónapig kihallgatták - eltűnt, visszavitték a szovjet lágerek valamelyikébe, vagy talán helyben kivégezték? Talán soha nem fogjuk megtudni. A Horthy éra legendás hírű, angol-orientációjú kémfőnökének kényszer alatt, az ÁVH börtönében írt jegyzeteit most Vallomások a holtak házából címmel, Haraszti György gondozásában a Corvina adta ki.
Izraelben az utóbbi hónapokban reneszánszát éli a magyar konyha, miután egy fiatalember, Ofer Vardi, hetente megjelenő recept-rovatot nyitott az ország legnépszerűbb portálján, a yneten. Nemcsak az ételrecepteket tálalja fel, hanem családi történeteivel, nagyszülei emlékével is fűszerezi a „lakomát”. Mára hatalmas olvasó és főzőtábort szerzett magának és étkeinek.
Oroszország senki fölött sem kíván uralkodni, de a világ dolgainak alakulására befolyást akar gyakorolni - mondja Igor Szavolszkij (64 éves) budapesti orosz nagykövet, aki saját tapasztalatai alapján úgy véli, a magyarok többségére nem jellemző az idegengyűlölet.
Az egészségügyi miniszter lemondása benne volt ugyan a levegőben, de az SZDSZ-kongresszus kiélezett párharcának zajában nem figyelt rá a kutya se. Ami bizonyára Gyurcsánynak sem jött rosszul. Ha már jóval a kulcsfontosságú személyi döntés előtt nyilvánvalóvá válik Molnár lapátra tétele, a kisebbik, hatalomban részes párt elnökét ma talán Fodor Gábornak hívják. A Fletó kreatúrájaként debütáló Kóka így is beleizzadt, hogy lecsutakolja magáról ezt a stigmát, hogy azután karakteres, a miniszterelnökkel (és az MSZP-vel) ütközni hajlandó, telivér liberális politikussá váljon a liberális törzsbázis számára.
Juhász Pál, a Szabad Demokraták Szövetségének egyik alapítója, a párt elnökválasztó kongresszusán Kóka János megválasztását támogatta. A Corvinus egyetemen oktató gazdaságszociológust - aki 1990 és 1998 között a párt országgyűlési képviselője, 2002-ig az Országos Tanács tagja volt - álláspontjának indokairól, a párt térvesztésének okairól kérdeztük, és arról a dilemmáról, hogy a liberális elvek vállalása szükségszerűen együttjár-e szavazatvesztéssel.
A Mester és Margarita című, Bulgakov-regényéből készült orosz filmsorozat, amelyben Jézus kereszthalálát éppen húsvétkor láthatják a tévénézők, vallási fanatikus bírálói szerint „sátánista” regény adaptációja.
A 2006 októberében elhunyt Bence György megitélése körüli vitában közöltük Betlen János nyílt levelét Kőszeg Ferenchez. Az alábbiakban közöljük Kőszeg Ferenc válaszát, és ezzel a magunk részéről a vitát lezártnak tekintjük.
Vizitdíj, egyéni számla, kórházösszevonások, kórházközpontok létrehozása, gyógyszerlicit, vállalkozási tilalom orvosoknak, a patikamonopóliumok és a kötelező kamarai tagság felszámolása – néhány elem a Molnár Lajos fémjelezte egészségügyi reformból. Egy-egy elem más miniszternél egész életműnek számítana. Molnár tíz hónap alatt abszolválta, utána vette a kalapját. Távozásával a reform lassabb sebességre válthat, vagy tán véget is érhet.
A Lipótmező felszámolása ahhoz a döntéshez hasonlítható, mintha egy városban, ahol nap mint nap fellángolnak a lángok, lerombolnák a tűzoltólaktanyát”- érvel Gaszner Péter, a Magyar Pszichofarmakológiai Társaság elnöke, a SOTE professzora. Az április elejével bezárt fővárosi kórházak közül a legnagyobb visszhangot az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, köznyelven a Lipótmező felszámolása, betegeinek „szétosztása” okozta. A kritikusok szerint a háttérben nagyszabású ingatlanspekuláció húzódik meg. Gaszner Péter, a nagytekintélyű pszichiáter, tucatnyi szakkönyv szerzője a bezárás következményeit ecseteli.
A piacpárti, értékkonzervatív Kóka legyőzte a társadalomfilozófiai, életmódbeli szabadelvűséget kampányának középpontjába helyező Fodort. Kérdés, mennyire tudja az SZDSZ-en belül megerősíteni pozícióját Gyurcsány minisztere, illetve mi marad a párt szabadelvűségéből?
A budapesti Corvinus Egyetemen ma kétnapos Bence György emlékkonferencia kezdődik. Az előadók között van Kőszeg Ferenc is, akinek Bence Györgyről a Beszélő márciusi számában megjelent értékelése vitát kavart az egykori demokratikus ellenzék soraiban. Az alábbiakban közöljük Betlen János írását, és részleteket ismertetünk a górcső alá vett Kőszeg-cikkből.
Irán teokrata vezetésének jogelődje a síita muszlim állam fennállása alatt többször is kezelt úgy nyugati vonatkozású túsz-és fogolyügyeket, hogy nemcsak jól, de megerősödve evickélt ki belőlük. Valószínű, hogy Teherán megint úgy érzi, bevállalhatja tizenöt brit katona fogva tartásának kockázatát. A nukleáris ambíciói miatt diplomáciai páriává vált ország – ha kenyértörést tán nem is akar – demonstrálni kívánja az euroatlanti blokknak: csöppet sem fél a nemzetközi szokásjogot felülíró, sőt kiiktató eszközök bevetésétől.