Szanyi Tibor, a parlament gazdasági bizottságának tagja, angyalföldi MSZP-s képviselő tíz szocialista társával együtt 2007. március 5-én nyílt levelet írt Budapest főpolgármesterének, melyben több százezer kárvallott fővárosi polgár nevében, kifogásolja a fővárosi távhőszolgáltatás díjának eddigi, és április elsejére tervezett újabb emelését. A politikust levele megírásának hátteréről, a Főtáv reagálásáról kérdeztük.
A csapásokban amúgy is gazdag huszadik századi magyar történelem legszörnyűbb két évtizedének, a negyvenes és ötvenes éveknek sok tekintetben máig tisztázatlan fejezete a szovjet fogságba került magyar katonák és civilek históriája. Ez közel hétszázezer magyar osztályrésze volt 1942 nyarától
Több módja van annak, hogy az ember ne legyen kormányszóvivő, de mind közül talán az a legbiztosabb, ha egyszerűen nem vállalja a dolgot. A hölgy, aki most nem vállalta, azt nyilatkozta, hogy szerinte a szóvivői állás a szakma csúcsa. Nos, ha ez valóban így van, akkor máris érthető, hogy miért mondott nemet. Gazdagabb lett viszont azzal a történettel, "hogyan nem lettem kormányszóvivő". Mint számos kollégának, nekem is van egy sztorim erről.
Nem az a kérdés, hogy most le kell-e mondania Szigeti Péter OVB-elnöknek. S a gond elsősorban nem is vele, hanem az őt magas polcra rakó kormányzati tótumfaktumokkal van. A hiba ugyanis akkor jött létre, mikor egyáltalán odatették. Ki se szabadott volna nevezni.
Kis híján megtörtént a baj, Demcsák Zsuzsa majdnem kormányszóvivő lett. Ugyan még idejében visszalépett, de a nyilatkozata alapján úgy tűnik, továbbra sem ért semmit. Vélemény.
Gyurcsány Ferenc – a napvilágra került beszámolók szerint – eredményesen tárgyalt Putyinnal Moszkvában, elsősorban gazdasági kérdésekről. A Fidesz elégedetlenségének adott hangot, és felszólította a miniszterelnököt, fordítson nagyobb figyelmet az európai uniós szolidaritásra. Gyurcsány hajthatatlannak tűnik, az orosz kártya forgatásával igyekszik egyszerre több tétet is besöpörni.
Közép-Kelet Európa új demokráciái megalakulásuk után betiltották az ordas eszméket felidéző önkényuralmi jelképeket. Erről törvényeket is hoztak, de ma már látható, hogy nincs száz százalékos megoldás. Másként hatnak a közvéleményre a bal- és a jobboldali totalitarizmus szimbólumai, és vezéreik arcképei: egyesek csak viszolygást keltenek, más jelképek még jelentős vizuális módosítással is elrettentő hatásúak maradtak, félelmet keltenek, ezért bármikor alkalmasak arra, hogy egy radikális kisebbség provokálja vele a többséget.
A legtöbb demokratikus országban már csak úgy szokott lenni, hogy a nemzetközi témákkal foglalkozó hírmagyarázat rendszerint kiegyensúlyozottabb, objektívebb, mint a belpolitikai. De az osztrák nyomtatott sajtó főáramából tallózgatva hamar be kell látnunk: a fenti szabály alól bizony jócskán léteznek kivételek. A Die Presse és a Der Standard elemzéseiben méltányos higgadtságnak nyoma sincs, olyan illat csap orrunkba, mintha a hideg polgárháború egyik szekértáborának konyhájába tévedtünk volna.
Néhány nap múlva megválasztják az SZDSZ elnökét, a leköszönő Kuncze Gábor utódját. Fodor vagy Kóka? Az alábbiakban Fodor Gábor fejti ki álláspontját: alapvető változást akar a párt politikájában, dialógust kezdene a Fidesszel, szélesítené a párt tömegbázisát, nem riadna vissza az állami beavatkozástól, ha ezzel a hátrányos helyzetűeken lehet segíteni.
„Magyarországnak külső jogállami kontrollra van szüksége, mert önmaga lábán nem tud megállni” – jelentette ki a napokban Martonyi János az Orbán-kormány volt külügyminisztere. Szavait nehéz értelmezni, valószínűtlen hogy bárkinek is érdeke lenne, a Fideszt is beleértve, az országot kívülről „törvényességi felügyelet” alá helyezzék.
Hallván a címben leírt mondatot, a jámbor polgár – nem ismervén a nyilatkozattevő kilétét – valószínűleg arra gondol, egy judeofób, kriptonyilas ernyőszervezet provokációjáról van szó. De nem, a sajtóközleményt a hazai zsidóság nevében gyakran megszólaló Mazsihisz elnöke tette.
1999-ben jelent meg Londonban a huszadik századi politikusok híres szavait tartalmazó kötet, melynek magyar változatát A XX. század nagy beszédei címmel nemrég adták ki. Megszólal benne Mahatma Gandhi és Adolf Hitler, Lev Trockij és Joszif Sztálin, Fidel Castro és Alekszandr Szolzsenyicin. A válogató láthatólag nem az utókor morális megítéléséből indult ki, inkább abból, mekkora hatást gyakoroltak a szónokok hallgatóikra, beszédeiknek miféle következményeik voltak az emberek mindennapi életében.
Öntsünk tiszta vizet a pohárba: az MDF jelen pillanatban az Országház egyetlen zsákbamacska-pártja. Vagyis olyan erő, amelyről nem lehet tudni, ha itt a pillanat, melyik nagypárttal hajlandó – s konkrétan milyen feltételek mellett – együttkormányozni, s melyikkel nem.
Eltér István építészmérnök, a Magyar Építész Kamara elnöke Demszky Gábor főpolgármesterségének korszakát sok tekintetben az eltékozolt lehetőségek időszakának tartja. Eltér hosszú évekig a budapesti városrendezés egyik vezető tervezője és irányítója volt, illetve tíz évig állt a Fővárosi Tervtanács élén, amelynek ma is tagja.
Tegnap közöltük Ungváry Krisztiánnak a HVG-ben megjelent cikkét, amely az egykori belügyesek, állambiztonságiak mai szerepét taglalja. Erre reagált személyes megtámadtatás címén Kolláth György ügyvéd, aki tagadta Ungváry vele kapcsolatos állításait, amit válaszában azonban Ungváry továbbra is fenntartott. Kolláth most újra írt. A jogász levelét közöljük, noha az írás új tényt nem állít. A vitát szerkesztőségünk a maga részéről lezártnak tekinti.
Hét pólus, hét koncepció, hét ígéret – Gyurcsány Ferenc év elején végiglátogatta a vidék fejlesztési pólusvárosait: Szegedet, Debrecent, Székesfehérvárt, Veszprémet, Győrt, Pécset és Miskolcot. E városokban EU-pénzek bevonásával egy-egy kiemelt szektort fejlesztenének, a tervek szerint ez húzná magával a térség gazdaságát. Szegeden egészségipari és biotechnológiai központ megteremtésén dolgoznak - ám az előkészületeket forráshiány nehezíti.
Hosszú interjút adott londoni The Times-nak a magyar miniszterelnök. Többek között kifejtette: soha nem volt annyi antiszemita megnyilvánulás, mint most, és „valami rettenetes dolog történik”. A Fidesz érdekközösséget vállal a szélsőjobbal - fejtette ki, és megjósolta saját bukását is. „Csak az a kérdés, mikor” - tette hozzá.
A HVG 2007. évi 9. számában Ungváry Krisztián történész kétfenekű írást jegyzett Papírdandár, Volt belügyesek és az iratnyilvánosság címmel. A közélet gyűlölködő megmondója formálisan az állambiztonsági iratok eltűnését, hollétét, mennyiségét és felhasználhatóságát panaszolta fel – sok gonosz sejtetéssel.
Ha a helyzet úgy kívánta, a MSZP elődpártja – más kommunista pártokhoz hasonlóan – inkább az ideológia oltárán tett engedményeket, semmint hogy valamit is beáldozzon a hatalomból. Sajátos paradoxon, hogy Gyurcsány most e felszámolni szándékozott pártállami reflexnek köszönheti „csont nélküli” elnökségét: jöjjön a neolib gazdaságpolitika, de semmi se veszélyeztesse a koalíció fennmaradását – volt az uralkodó vélemény a szocialista kongresszuson.
Az Egyesült Államokban élő Jurij Felstinszkij és a közelmúltban pollóniummal megmérgezett, Angliába kivándorolt Alexandr Litvinyenko közös könyve, A Hálózat felrobbantja Oroszországot, illetve a Morvai Krisztina vezette bizottságnak a 2006 őszi eseményeiről készült jelentése között bizonyos szemléleti azonosság van. Mindkét mű a politikai elit és a vele összefonódott erőszakszervezetek machinációit teszi felelőssé a tömeges erőszak tombolásáért, az indulatok elfajulásáért.
