A Szcientológia Egyház magyarországi közönségkapcsolati vezetője levélben kérte, hogy reagálhasson A „Tom Cruise a Szcientológia főpapja” címmel nemrég megjelent írásunkra. Kérésének ezúton eleget teszünk, levelét változtatás nélkül tesszük közzé.
Che Guevara és Ságvári. Miért nem inkább Nagy Imre vagy valaki az igazi szocdemek közül, Például Kéthly Anna? A kényszerpályára szorított magyar pártok a jelen és a jövő helyett a múltban keresik kapaszkodóikat.
Talán nem csak a kivégzetteket, elhurcoltakat, munkatábokba zártakat tekinthetjük a kommunizmus áldozatainak, hanem azokat a hiszékeny értelmiségieket is, akik még napjainkban is illúziókat táplálnak, és igyekeznek felmenteni e lejárt eszmét bűnei alól.
Szingli hordák után jön a sárga veszedelem! - nagyjából így lehetne összegezni Semjén Zsolt hírverését a kormány bevándorlási tanulmányával kapcsolatban. Nem először fordul elő, hogy pártjaink valamelyike előrántja a lakosság szociális fóbiáira bazírozó xenofób kártyát.
Juszt László február 19-én kérdőre vonta a hvg.hu szerkesztőségét, amiért teret adtunk az Intrum Justitia Kft. - szerinte - valótlan állításokat tartalmazó sajtóközleményének.
Norman Mailer legújabb könyve, a Várkastély a vadonban, mely az Ulpius-ház kiadónál jelent meg, Adolf Hitler családjáról, fogantatásáról, és linzi gyermekkoráról szól. Az agg mester igencsak gyengécske, elhibázott koncepciójú művet alkotott: Freud elméletéből indul ki: minden eldőlt Hitler gyermekkorában, apjához, anyjához fűződő viszonya meghatározta későbbi gonosz cselekedeteit.
Legalább a rideg haszonelvűség szempontjait mérlegeljék politikusaink, amikor az éjszaka sötétjében a közkassza zárja körül matatnak. A meghirdetett üvegzseb-, és pénzügyi átláthatóságot célzó programok mindeddig nem tudtak gátat vetni ezeknek az ügyleteknek
Az erőszak, illetve az erőszakkal való fenyegetőzés megjelenése a közéletben a válság jele, olyan erők lépnek működésbe, amelyek elutasítják a viták, ellentétek megoldásának lehetőségét az adott intézményrendszer keretein belül. A hatalom azonban kihasználhatja, sőt, maga is manipuláljhatja e cselekményeket. A 60 évvel ezelötti, máig feltáratlan Teréz körúti gyilkosság intő példa.
Volt racionális alapja a zsidók ellen a középkorban emelt vérvádnak, a zsidók, a 11. század végén kezdődő üldözésekre reagálva, elkövethettek rituális gyilkosságokat – írta Véres Húsvét című, most megjelent könyvében Ariel Toaff izraeli-olasz történész professzor. Állítását az inkvizíciós kínzások során kicsikart vallomásokra alapozta, ezért tudóstársai annak nem adnak hitelt. A publikálást hatalmas nemzetközi felháborodás, illetve a szélsőséges antiszemiták körében örömujjongás fogadta. Toeff utasította a kiadót a könyv terjesztésének felfüggesztésére, és jelezte, átírja a mű vonatkozó részeit.
Egyelőre vezet Nicolas Sarkozy a francia elnökválasztási versenyben, és egyre több a találgatás, mihez kezd majd, ha valóban bevonul az Elisée palotába. Megnyilvánulásaiban a konzervatív és a liberális felfogás keveredik: támogatja az iskolaválasztás szabadságát, a 35 őrás munkahét reformját, a nyugdíjas korba lépők tovább foglalkoztatását, korlátozná a bevándorlást ellenzi a a homoszexuálisok házasságát, minden állampolgártól megköveteli a törvények és a rend tiszteletben tartását.
A kormányzottak általában félnek a változástól. Minél több súlyos megrázkódtatás ér egy országot, annál apatikusabb, cinikusabb, fatalistább a közélet. Hogyan lehet hitelesen reformálni egy olyan országban, ahol öt évtized alatt hat rendszerváltás történt? Minden rendszerváltásnak vannak vesztesei, és általában (úgy gondolják) ők vannak többen. A múlt veszteségeinek tapasztalatát nehezen ellensúlyozhatja a szebb jövő ígérete. Ahogy a Kádár-konszolidáció idején a bárokban énekelték:
A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítélete szerint közszereplőnek számítanak a történelmi egyházak azon vezetői is, akik korábban megtagadták a sajtótól beleegyezésüket, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában róluk ügynökfronton őrzött dokumentumokba betekinthessen. Az egyházi vezetők azzal érveltek, hogy a besúgóakták publicitásával egyetértenek ugyan, de nem tartják magukat közszereplőnek.
Pályázatot írnak ki a Kossuth tér parkosítására. Félő, hogy az elbírálás során a parképítés szempontjai helyett inkább a titkosszolgálat megfontolásai fognak dominálni.
A Gönczöl-bizottság jelentése az események politikai tartalmát alkotmányjogi vagy büntetőjogi kérdéssé alakítja át, kerüli politika és morál összefüggéseinek taglalását. Arra következtet – visszanyúlva a determinista felfogáshoz – hogy mindenki felelős az eseményekért. Így az őszödi beszéd is okozat volt. Talán jobb lett volna politológust is bevonni a bizottságba...
A magyarság számára oly szomorú eseményről, az 1938 előtti trianoni határokat visszaállító békeszerződés aláírásáról beszámolt Illyés Gyula is, Szemtanú címmel közzétett írásában. A Falióra Szalonban végrehajtott műtét látszólag szenvtelen leírása csak fokozta a drámai hatást.
Az Európai Néppárt elnöke - aki maga is felszólalt a Fidesz október 23-iki nagygyűlésén - pártja támogatásáról biztosította a Fidesz-képviselők kordonbontását, és reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány megtalálja "az alapvető polgári szabadságjogokat biztosító megoldást a jelenlegi helyzetre."
Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke a hvg.hu-nak adott interjúban bírálja a Fidesz kordonbontását, de egyúttal elítéli a műveleti terület fenntartását a Parlament körül. Név szerint is kifogásolja Vörösmarty Mihály abban közzétett különvéleményét. Kifejti a kormányfő ellen indított per indítóokait.
A New York Times (NYT) megduplázta, másfél millióra növelte az online kiadást naponta olvasók számát, miközben a hagyományos lapra továbbra is 1, 1 millióan fizetnek elő. „Olyan utat járunk be, amelynek végállomása a NYT nyomtatásának megszüntetése" – mondta Arthur Sulzberger, a NYT tulajdonosa, kiadója és a Times kiadócsoport elnöke a Haaretz izraeli lapnak adott interjúban.
Izland sokat köszönhet Bobby Fischernek, a különös sakk-fenoménnek, aki 35 évvel ezelött, 1972-ben Reykjavíkban legyőzte Borisz Szpasszkijt, s ezzel 1937 óta először nem szovjet (orosz) világbajnoka lett a sakknak.
A félméteres Balatonba fulladt bele Elbert János - állították az 1983-ban kiadott közlemények. Ezt már akkor sem hitte el senki, pláne azután, hogy rövid időn belül meghalt fia és felesége is. A KGB vagy valamelyik másik titkosszolgálat gyilkosságára utalnak a jelek, de az indítóok továbbra is ismeretlen. Odze György most megjelent könyve sem tár fel új bizonyítékokat.
