A hasznos idióták, avagy a kommunizmus hiszékeny áldozatai

Talán nem csak a kivégzetteket, elhurcoltakat, munkatábokba zártakat tekinthetjük a kommunizmus áldozatainak, hanem azokat a hiszékeny értelmiségieket is, akik még napjainkban is illúziókat táplálnak, és igyekeznek felmenteni e lejárt eszmét bűnei alól.


Semjén és az ázsiai hordák

Szingli hordák után jön a sárga veszedelem! - nagyjából így lehetne összegezni Semjén Zsolt hírverését a kormány bevándorlási tanulmányával kapcsolatban. Nem először fordul elő, hogy pártjaink valamelyike előrántja a lakosság szociális fóbiáira bazírozó xenofób kártyát.


Juszt kontra Justitia

Juszt László február 19-én kérdőre vonta a hvg.hu szerkesztőségét, amiért teret adtunk az Intrum Justitia Kft. - szerinte - valótlan állításokat tartalmazó sajtóközleményének.


Elhibázott könyv Hitlerről

Norman Mailer legújabb könyve, a Várkastély a vadonban, mely az Ulpius-ház kiadónál jelent meg, Adolf Hitler családjáról, fogantatásáról, és linzi gyermekkoráról szól. Az agg mester igencsak gyengécske, elhibázott koncepciójú művet alkotott: Freud elméletéből indul ki: minden eldőlt Hitler gyermekkorában, apjához, anyjához fűződő viszonya meghatározta későbbi gonosz cselekedeteit.


Átlátszó döntések az állami versenykiírásoknál

Legalább a rideg haszonelvűség szempontjait mérlegeljék politikusaink, amikor az éjszaka sötétjében a közkassza zárja körül matatnak. A meghirdetett üvegzseb-, és pénzügyi átláthatóságot célzó programok mindeddig nem tudtak gátat vetni ezeknek az ügyleteknek


A Teréz körúti gyilkosság politikai hozadéka

Az erőszak, illetve az erőszakkal való fenyegetőzés megjelenése a közéletben a válság jele, olyan erők lépnek működésbe, amelyek elutasítják a viták, ellentétek megoldásának lehetőségét az adott intézményrendszer keretein belül. A hatalom azonban kihasználhatja, sőt, maga is manipuláljhatja e cselekményeket. A 60 évvel ezelötti, máig feltáratlan Teréz körúti gyilkosság intő példa.


Izraeli tudós vérvád botránya

Volt racionális alapja a zsidók ellen a középkorban emelt vérvádnak, a zsidók, a 11. század végén kezdődő üldözésekre reagálva, elkövethettek rituális gyilkosságokat – írta Véres Húsvét című, most megjelent könyvében Ariel Toaff izraeli-olasz történész professzor. Állítását az inkvizíciós kínzások során kicsikart vallomásokra alapozta, ezért tudóstársai annak nem adnak hitelt. A publikálást hatalmas nemzetközi felháborodás, illetve a szélsőséges antiszemiták körében örömujjongás fogadta. Toeff utasította a kiadót a könyv terjesztésének felfüggesztésére, és jelezte, átírja a mű vonatkozó részeit.


Mihez kezdene Nicolas Sarkozy francia elnök?

Egyelőre vezet Nicolas Sarkozy a francia elnökválasztási versenyben, és egyre több a találgatás, mihez kezd majd, ha valóban bevonul az Elisée palotába. Megnyilvánulásaiban a konzervatív és a liberális felfogás keveredik: támogatja az iskolaválasztás szabadságát, a 35 őrás munkahét reformját, a nyugdíjas korba lépők tovább foglalkoztatását, korlátozná a bevándorlást ellenzi a a homoszexuálisok házasságát, minden állampolgártól megköveteli a törvények és a rend tiszteletben tartását.


Bozóki András: Hogyan reformáljunk?

A kormányzottak általában félnek a változástól. Minél több súlyos megrázkódtatás ér egy országot, annál apatikusabb, cinikusabb, fatalistább a közélet. Hogyan lehet hitelesen reformálni egy olyan országban, ahol öt évtized alatt hat rendszerváltás történt? Minden rendszerváltásnak vannak vesztesei, és általában (úgy gondolják) ők vannak többen. A múlt veszteségeinek tapasztalatát nehezen ellensúlyozhatja a szebb jövő ígérete. Ahogy a Kádár-konszolidáció idején a bárokban énekelték:


Groteszk vita a főpapi közszereplőségről

A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítélete szerint közszereplőnek számítanak a történelmi egyházak azon vezetői is, akik korábban megtagadták a sajtótól beleegyezésüket, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában róluk ügynökfronton őrzött dokumentumokba betekinthessen. Az egyházi vezetők azzal érveltek, hogy a besúgóakták publicitásával egyetértenek ugyan, de nem tartják magukat közszereplőnek.


Játszópark a műveleti területen

Pályázatot írnak ki a Kossuth tér parkosítására. Félő, hogy az elbírálás során a parképítés szempontjai helyett inkább a titkosszolgálat megfontolásai fognak dominálni.


Gönczöl jelentés: elmismásolt felelősség

A Gönczöl-bizottság jelentése az események politikai tartalmát alkotmányjogi vagy büntetőjogi kérdéssé alakítja át, kerüli politika és morál összefüggéseinek taglalását. Arra következtet – visszanyúlva a determinista felfogáshoz – hogy mindenki felelős az eseményekért. Így az őszödi beszéd is okozat volt. Talán jobb lett volna politológust is bevonni a bizottságba...


Illyés Gyula drámai krónikája

A magyarság számára oly szomorú eseményről, az 1938 előtti trianoni határokat visszaállító békeszerződés aláírásáról beszámolt Illyés Gyula is, Szemtanú címmel közzétett írásában. A Falióra Szalonban végrehajtott műtét látszólag szenvtelen leírása csak fokozta a drámai hatást.


Wilfried Martens szolidáris a kordonbontókkal

Az Európai Néppárt elnöke - aki maga is felszólalt a Fidesz október 23-iki nagygyűlésén - pártja támogatásáról biztosította a Fidesz-képviselők kordonbontását, és reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány megtalálja "az alapvető polgári szabadságjogokat biztosító megoldást a jelenlegi helyzetre."


Jogvédők bírálják a Gönczöl-jelentést

Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke a hvg.hu-nak adott interjúban bírálja a Fidesz kordonbontását, de egyúttal elítéli a műveleti terület fenntartását a Parlament körül. Név szerint is kifogásolja Vörösmarty Mihály abban közzétett különvéleményét. Kifejti a kormányfő ellen indított per indítóokait.


„Nem tudom, hogy öt év múlva is nyomtatjuk-e még a New York Times-ot”

A New York Times (NYT) megduplázta, másfél millióra növelte az online kiadást naponta olvasók számát, miközben a hagyományos lapra továbbra is 1, 1 millióan fizetnek elő. „Olyan utat járunk be, amelynek végállomása a NYT nyomtatásának megszüntetése" – mondta Arthur Sulzberger, a NYT tulajdonosa, kiadója és a Times kiadócsoport elnöke a Haaretz izraeli lapnak adott interjúban.


Amikor Fischer legyőzte Szpasszkijt

Izland sokat köszönhet Bobby Fischernek, a különös sakk-fenoménnek, aki 35 évvel ezelött, 1972-ben Reykjavíkban legyőzte Borisz Szpasszkijt, s ezzel 1937 óta először nem szovjet (orosz) világbajnoka lett a sakknak.


Kik gyilkoltatták meg Elbert Jánost?

A félméteres Balatonba fulladt bele Elbert János - állították az 1983-ban kiadott közlemények. Ezt már akkor sem hitte el senki, pláne azután, hogy rövid időn belül meghalt fia és felesége is. A KGB vagy valamelyik másik titkosszolgálat gyilkosságára utalnak a jelek, de az indítóok továbbra is ismeretlen. Odze György most megjelent könyve sem tár fel új bizonyítékokat.


Ki van a parlamenti fémketrecben?

Mifelénk a Lipótvárosban annyi a kordon, a kerítés és a járőröző rendőr, mintha elrendelték volna az ostromállapotot. Rémálmomban már látni vélem Gyurcsány Ferencet, amint tábornoki egyenruhában, a szívére tett kézzel esküszik a kamerák előtt, hogy a nemzet javáért kész minden áldozatra.


Lánczi András: a kordonbontók kiálltak az igazság mellett

A Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatója az InfoRádiónak adott interjújában állította: a fideszes képviselők kordonbontását politika és erkölcs összefüggésében kell vizsgálni. Olvasatában a szimbolikus értékű akció kiegészítése az igazságosságról tartott Fidesz konferenciának.