A legkisebb parlamenti erő szemlátomást képtelen eldönteni: balra zárt, mérsékelt konzervatív-jobbközép tényező vagy balra (is) kacsingató, ideológiák-szekértáborok fölé emelkedő antipolitikus, “normális-magyarországos”, harmadikutas centrista képződmény legyen-e.
A hazai minoritások képviseletéről rendelkező törvény jelenleg hatályos, átírt változata olyan gyógyszer, mely nagyobb kárt okoz, mint a betegség, amellyel szemben létrejött. Mintha a már amúgyis dögrováson lévő, szegény lovat még ki is herélnék.
Budapest városvezetése egyelőre nem, ám Ferihegy új üzemeltetője rájött, ez így nem mehet tovább, kisöprik a taxis hiénákat a reptérről. A Fogyasztóvédelemhez beérkezett panaszok szerint, volt olyan turista, akitől húszezer forintot gomboltak le a reptéri fuvarért.
Néhány nappal ezelőtt az egykori Bástyasétány gesztenye-, illetve juharfáiból kivágtak 29-et, helyükre díszcseresznyefákat ültettek. A Vár lakói döbbenten szemlélték a pusztítást. Nagy Gábor Tamás polgármester szerint a fakivágás nem tartozik kompetenciájába. Soproni szakemberek egyetlen beteg fa kivágását javasolták.
Gyurcsány Ferenc pártjának, az MSZP-nek a választási sikere, az olasz kommunisták kvázi rehabilitálásával együtt azt példázza, hogy a szervezettség és a céltudatosság nincs ideológiához kötve, s baloldali ideálok, legalábbis ott, ahol a valóság nem cáfolta meg látványosan az illúziókat, jó emlékeket hagytak maga után.
A palesztin elit alapvető szemléletváltozására van szükség ahhoz, hogy megnyíljon az út a közel-keleti békefolyamat elött. A jelenlegi kvázi polgárháborús állapotok, a folytatódó terrorakciók finoman szólva megnehezítik, hogy bigott telepeseit visszapaterolni kész Izrael partnerre leljen a másik oldalon.
Ismert tény, hogy a mindenkori tábornokok előszeretettel vívják meg az előző háború csatáit, s készülnek fel azokra a veszélyekre, melyek már elmúltak, viszont képtelenek szembenézni a jövő kihívásaival. A stratégiai gondolkodás történelme az elmúlt másfél évszázadban azt mutatja, hogy leküzdhetetlenül erős az analógiás gondolkodás hatása: a politikusok és a katonák a jövőt csak egy olyan forgatókönyv szerint tudják elképzelni, melyet egyszer már lejátszottak.
Bűn vagy kötelességteljesítés, hogy a nagyobb magyarországi egyházak “politizálnak”? E kérdés egyike a kortárs magyar politikai gondolkodás örökzöld témáinak. A Kommentár folyóirat publicistájának rövidített írása.
"Az édesanyámat örökbe fogadó kispolgár nagyapám csak echte reakciósnak mondta magát, bújta a Szabad Európát, a szüleim viszont már munkásemberek voltak, én pedig az iskolában úttörőztem, KISZ-eztem, s még gimnazistaként beléptem a pártba" - néz vissza ideológiai fejlődésére az MDF-fel a napokban szakító Gémesi György gödöllői legyőzésével az idei választások egyik legnagyobb meglepetését produkáló, 52 éves politikus asszony.
A múlt héten a Közép-európai Egyetem (CEU) meghívására Budapesten járt Thomas L. Friedman, a New York Times háromszoros Pulitzer díjas publicistája. Legújabb könyve: És mégis lapos a Föld (The World is Flat) Amerikában a nem-irodalmi bestsellerek között az első helyre került, az év könyvének választották. A mű magyar fordítását most dobta piacra a HVG kiadó; megjelenését a Symantec támogatta. A hvg.hu Friedman könyvének budapesti bemutatója után készített villáminterjút a szerzővel.
A választási kampány ma már csak emlék, eltűnnek lassan a rá emlékeztető relikviák, Schmitt Pál plakátja sincs már a Clark Ádám téri ház tűzfalán. És ugyanígy tűnnek el a kíváncsi tekintetek elől pártok megoldatlan pénzügyei is.
Freud úgy gondolta, hogy a neurózist erkölcsi tabukba ütköző gyermekkori traumák okozzák, amelyeket az azokat átélő személy szégyenében a tudattalanjába fojtott. A neurózis tünetei csak akkor szűnhetnek meg, ha ezekre az elfojtásokra a pszihoanalízis (lélekelemzés) fényt derít, és „felszínre hoz”.
Miközben Magyarországon riasztó baleseti statisztikák látnak napvilágot, a MOL és a Suzuki tévéreklámjainak trükkfelvételein autók száguldoznak vidáman, keresztül-kasul a fővároson, fittyet hányva a legelemibb KRESZ-szabályokra is. Legalább ne hirdessük a macsó vezetést!
Milyen hagyományokra tekint vissza a politikai démonizálás technikája Magyarországon? Miféle taktikát követett ezen a téren a huszadik század folyamán a jobb- és a baloldal? Érdemes ezen eltűnődnünk, már csak azért is, mert a tanulságok levonása kiegyensúlyozottabbá teheti a médiaviszonyokat, melyeket a jobboldal a rendszerváltás óta folyamatosan felelőssé tesz választási vereségeiért.
Elkezdődött végre a brókerügy jogi lezárását célzó Kulcsár-per. A vád alá helyezett bűnszövetkezet valószínűleg egyszerre volt pénzmosoda, közpénzszivattyú, balekok pénzét elhazardírozó joghézagos üzleti vircsaft és titkos pártbüdzsé-feltöltő akció. A teljes igazság valószínűleg egyáltalán nem, vagy csak sokára fog jogilag is bizonyítható módon kiderülni
Sokasodnak a viharfelhők a Fidesz elnöke felett. Pártján belül nyilvánosan ugyan még nem kérdőjeleződött meg vezetői státusza, de az Orbán-ellenes puccs elindulhat máshonnan, párton kívülről is.
Orbán Viktor úgy ítélte meg, hogy a Fidesz „vereséget szenvedett, de nem győzték le”. Május elsején tartott beszédében arra hivatkozott, hogy az országgyűlési választásokon „a sok pénz győzte le az igazságot”, de mindenkit megnyugtatott, hogy „a vezérkari sátorban már tervezik a jövőt”.
A hidegháború már csak a történelemkönyvekben van jelen, ám Amerikára egy, aSzovjetuniónál is veszélyesebb ellenfél feni a fogát: az iszlám szélsőségesek támogatta al Kaida.
A morális rendszerváltás nem zárható le a “Csernobil-akták” teljes körű nyilvánossága nélkül, ám a dokumentumok szereplői még köztünk vannak. Szükség lenne a zárlat feloldására, a magyar társadalomnak joga van megtudni, kik a felelősök a világtörténelem legsúlyosabb békeidős nukleáris katasztrófájának itthoni kezeléséért.
A magyar parlamenti választás tanulságairól írta Nick Thorpe, a BBC és számos brit lap hosszú évek óta Budapesten élő tudósítója a következő kommentárt:
