Politizáljon-e az egyház?
Bűn vagy kötelességteljesítés, hogy a nagyobb magyarországi egyházak “politizálnak”? E kérdés egyike a kortárs magyar politikai gondolkodás örökzöld témáinak. A Kommentár folyóirat publicistájának rövidített írása.
Portré Fogarasiné Deák Valériáról
"Az édesanyámat örökbe fogadó kispolgár nagyapám csak echte reakciósnak mondta magát, bújta a Szabad Európát, a szüleim viszont már munkásemberek voltak, én pedig az iskolában úttörőztem, KISZ-eztem, s még gimnazistaként beléptem a pártba" - néz vissza ideológiai fejlődésére az MDF-fel a napokban szakító Gémesi György gödöllői legyőzésével az idei választások egyik legnagyobb meglepetését produkáló, 52 éves politikus asszony.
Interjú T. Friedmannal a kilapított Földről
A múlt héten a Közép-európai Egyetem (CEU) meghívására Budapesten járt Thomas L. Friedman, a New York Times háromszoros Pulitzer díjas publicistája. Legújabb könyve: És mégis lapos a Föld (The World is Flat) Amerikában a nem-irodalmi bestsellerek között az első helyre került, az év könyvének választották. A mű magyar fordítását most dobta piacra a HVG kiadó; megjelenését a Symantec támogatta. A hvg.hu Friedman könyvének budapesti bemutatója után készített villáminterjút a szerzővel.
Schmitt Pál: lehull a lepel - videó
A választási kampány ma már csak emlék, eltűnnek lassan a rá emlékeztető relikviák, Schmitt Pál plakátja sincs már a Clark Ádám téri ház tűzfalán. És ugyanígy tűnnek el a kíváncsi tekintetek elől pártok megoldatlan pénzügyei is.
Díványra az emberiséggel!
Freud úgy gondolta, hogy a neurózist erkölcsi tabukba ütköző gyermekkori traumák okozzák, amelyeket az azokat átélő személy szégyenében a tudattalanjába fojtott. A neurózis tünetei csak akkor szűnhetnek meg, ha ezekre az elfojtásokra a pszihoanalízis (lélekelemzés) fényt derít, és „felszínre hoz”.
Folyik a vér a magyar utakon
Miközben Magyarországon riasztó baleseti statisztikák látnak napvilágot, a MOL és a Suzuki tévéreklámjainak trükkfelvételein autók száguldoznak vidáman, keresztül-kasul a fővároson, fittyet hányva a legelemibb KRESZ-szabályokra is. Legalább ne hirdessük a macsó vezetést!
A politika démonai
Milyen hagyományokra tekint vissza a politikai démonizálás technikája Magyarországon? Miféle taktikát követett ezen a téren a huszadik század folyamán a jobb- és a baloldal? Érdemes ezen eltűnődnünk, már csak azért is, mert a tanulságok levonása kiegyensúlyozottabbá teheti a médiaviszonyokat, melyeket a jobboldal a rendszerváltás óta folyamatosan felelőssé tesz választási vereségeiért.
A Kulcsár-ügy: akiket a pénzmosoda gőze megcsapott
Elkezdődött végre a brókerügy jogi lezárását célzó Kulcsár-per. A vád alá helyezett bűnszövetkezet valószínűleg egyszerre volt pénzmosoda, közpénzszivattyú, balekok pénzét elhazardírozó joghézagos üzleti vircsaft és titkos pártbüdzsé-feltöltő akció. A teljes igazság valószínűleg egyáltalán nem, vagy csak sokára fog jogilag is bizonyítható módon kiderülni
Kik buktathatnák meg Orbánt?
Sokasodnak a viharfelhők a Fidesz elnöke felett. Pártján belül nyilvánosan ugyan még nem kérdőjeleződött meg vezetői státusza, de az Orbán-ellenes puccs elindulhat máshonnan, párton kívülről is.
A Trianon szindróma, avagy a feldolgozatlan vereség átka
Orbán Viktor úgy ítélte meg, hogy a Fidesz „vereséget szenvedett, de nem győzték le”. Május elsején tartott beszédében arra hivatkozott, hogy az országgyűlési választásokon „a sok pénz győzte le az igazságot”, de mindenkit megnyugtatott, hogy „a vezérkari sátorban már tervezik a jövőt”.
Amerika harca a fanatikusokkal - egykor és most
A hidegháború már csak a történelemkönyvekben van jelen, ám Amerikára egy, aSzovjetuniónál is veszélyesebb ellenfél feni a fogát: az iszlám szélsőségesek támogatta al Kaida.
Miért zároltak a magyar Csernobil-akták?
A morális rendszerváltás nem zárható le a “Csernobil-akták” teljes körű nyilvánossága nélkül, ám a dokumentumok szereplői még köztünk vannak. Szükség lenne a zárlat feloldására, a magyar társadalomnak joga van megtudni, kik a felelősök a világtörténelem legsúlyosabb békeidős nukleáris katasztrófájának itthoni kezeléséért.
Változást akarnak a magyarok
A magyar parlamenti választás tanulságairól írta Nick Thorpe, a BBC és számos brit lap hosszú évek óta Budapesten élő tudósítója a következő kommentárt:
Mikola és a lúzer-kommandó
Hírek szerint Mikola exminiszterelnökhelyettes-jelölt a Fejér megyei Fidesz-listán megszerzett képviselői mandátumáról is kénytelen lesz lemondani. Micsoda performansz, alig két hét alatt a nemzet doktorából a jobboldal politikai „pestisesévé” transzformálódni.
MSZP-Fidesz paktumra van szükség
Súlyos gazdasági döntéseket kell hozni a kormánynak, ez pedig a Fidesz támogatása nélkül aligha lehet sikeres. Ezért időszerű lenne egy két évre szóló MSZP-Fidesz paktum. Kérdés hogy lehetséges-e ez Orbán Viktorral, aki a vereség után tett első nyilatkozataiban nem mutatott hajlandóságot a politikai ellenfélnek tett engedményekre, igaz, „alkotó” ellenzéki magatartást ígért.
Orbán lesz a Fidesz frakcióvezetője?
A hétfő reggeli Nap-kelte című tévéműsorban Orbán Viktor minden felelősséget magára vállalt a kampányért, mondván, "Minden hibáért, még azokért a mondatokért is, amiket nem én mondtam, nekem kell viselnem a felelősséget, és ezt meg is teszem”. Vajon a Fidesz vártnál súlyosabb, másodszori választási veresége jár-e, és ha igen, milyen személyi konzekvenciákkal? Vasárnap éjjel óta ez a kérdés foglalkoztatja a közvéleményt.
Stumpf István a Fidesz vereségéről
Orbán Viktor esetleges utódlása nyitott kérdés, több levegőt kell adni a helyi szinten sikeres fiatal politikusoknak – hangsúlyozta a Duna televízió reggeli „Barométer” műsorában Stumpf István a Századvég Alapítvány elnöke. Az Exterde Tibor műsorvezetőnek adott interjúban kifejtette: „rossz politikai stratégiából rossz kampánystratégia következett”
Vizsla, szájában tulipánnal
Az MDF-nek is van civil szervezete: propaganda-kiadványát, Vizsláját nem a polgári körök, hanem a két nagy pártból kiábrándult nyugdíjasokat képviselő Tisztelet Társasága adta ki, a háttérben Scmuck Andorral és Leisztinger Tamással.
A „nemzeti radikalizmus” csődje
Már most le lehet vonni a tanulságot a 2006-os választások kimeneteléből: a nemzeti radikalizmussal nem lehet büntetlenül kacérkodni, még a leggondosabb óvintézkedések mellett sem, mert több választót taszít, mind amennyit vonz, így a baloldalt valósággal „bebetonozza” Magyarországon - írja jegyzetében Pelle János.
Ígéretek a pártlogók mögött
A vásárlói döntéseket javarészt nem az adott áru valódi minősége, használhatósága vagy a fogyasztó szükségletei határozzák meg, hanem a vágyai, s a megvásárolni kívánt termékkel kapcsolatos képzetek. Vajon a választási kampány finisében a hazai politikai piacon is érvényesülnek-e ezek a szabályok?