Tetszett a cikk?

Az Ankara felvételét mereven elutasító erők a gazdasági, politikai hiányosságok, vallási-kulturális ellentétek hangsúlyozása helyett az ijesztgetés új eszközéhez nyúltak. A terroréhoz.

Az isztambuli merényletek újfent kiélezték a Törökország uniós csatlakozását támogatók és ellenzők vitáját. Az elmúlt napok fejleményei inkább a törökök felvétele ellen, mint mellett szólnak. Törökország csatlakozása az unióhoz egyet jelentene a terror importálásával – fejtette ki álláspontját Wolfgang Bosbach, a Kereszténydemokrata és Keresztényszocialista Unió (CDU/CSU) frakcióvezető-helyettese a Passauer Neuen Pressenek, nem sokkal az isztambuli brit konzulátus és brit bankok ellen elkövetett merényletsorozat után. Hasonló hangnemben nyilatkozott Ingo Friedrich, az Európai Parlament alelnöke is, aki szerint az iszlám fundamentalisták attól tartanak, hogy a Nyugat erőszakosan szakít ki az iszlám világból és állít maga mellé egy hatalmas államot. Náluk jóval visszafogottabban reagált a robbantásokra Javier Solana, az EU külpolitikai főképviselője, azt azonban ő sem tagadta, hogy a merényletek befolyásolhatják az ország EU-csatlakozását.



Az isztambuli robbantások a török csatlakozásról évtizedek óta folyó, tavaly Koppenhágában azonban 2004 végére elnapolt vita kiújulását eredményezték, különösen a kérdésben török kisebbsége révén érdekelt Németországban. Az ellenzéki képviselők nyilatkozataitól az Ankara mielőbbi felvételét szorgalmazó német kormány mereven elhatárolta magát. Gerhard Schröder kormányfő szerint Törökország kapcsolata az unióval Németország "nemzeti érdeke", s a Schröder szerint negyven év óta folytonos - valójában azonban csak a 2001 szeptemberi amerikai terrortámadás óta szorosabbra fűzött - német-török együttműködést utóbbi uniós tagsága érdekében nem ildomos "olcsó kampányfogássá" silányítani. Szavainak bizonyítására Schröder Ankarába küldte Joschka Fischer német külügyminisztert is, aki megerősítette a hivatalos, török csatlakozást támogató német álláspontot, elismerve egyben Törökország eddigi együttműködését a terrorizmus elleni harcban.



Törökország gyakorlatilag már az Európai Gazdasági Közösség 1958-as alapításakor jelezte érdeklődését a tagság iránt, erőfeszítései azonban soha nem bizonyultak elegendőnek, s csaknem fél évszázad alatt csupán egy vámuniót sikerült kiharcolnia. Ankara áttörést a tavalyi koppenhágai EU-csúcstól várt, de végül csak egy homályos ígéretet kapott: ha 2004 decemberében megfelel az EU által támasztott feltételeknek – az unió demokratikus politikai rendszert és működő piacgazdaságot vár az országtól -, megkezdődhetnek a felvételi tárgyalások.



Günter Verheugen bővítési biztos novemberben dicsérő szavakkal szólt ugyan a török kormány eddigi erőfeszítéseiről az emberi jogok javításának területén, de felhívta a figyelmet arra is, hogy pusztán a törvények meghozatala nem elegendő az előrelépéshez. Verheugen szerint amíg a bíróságok és a rendőri hivatalok ellen tudnak állni a kormányzati reformtörekvéseknek, amíg emberek kerülnek börtönbe máskéntgondolkodásuk miatt, addig Törökország nem gondolhat komolyan az unióhoz való csatlakozásra. Ugyanígy fontos lenne mielőbbi lépéseket tenni az ország kettős arculatának megszüntetésére, a szegényebb tartományok és a csaknem 50 százalékban a létminimum alatt élő lakosság felemelésére, a török gazdaság rendbetételére, és – nem utolsósorban - a megosztott Ciprus problémájának megoldására. Ami a sokat hangoztatott vallási-kulturális ellentéteket illeti, a bővítési biztos szerint ideje felhagyni azzal az avítt gondolkodással, miszerint "Európa ott ér véget, ahol a gótikus katedrálisok sora".

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Tóta W.: Aki kurvának áll

Tóta W.: Aki kurvának áll

Ilyen lesz a Miskolcon épülő Y-híd

Ilyen lesz a Miskolcon épülő Y-híd

730 milló forintot adott a kormány a debreceni repülőtérnek

730 milló forintot adott a kormány a debreceni repülőtérnek