Az orosz engedményről Leon Kieres, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) moszkvai látogatáson tartózkodó vezetője számolt be Alekszandr Szavenykov orosz katonai legfőbb ügyésszel folytatott megbeszélése után. Kieres elmondta, hogy egy lengyel ügyész és egy történész utazik majd Moszkvába az orosz igazságügyi szervek nyomozása során 1990 óta felgyülemlett, 156 dossziét kitevő iratanyag áttanulmányozására. A szovjet hatóságok még 1959-ben megsemmisítették a lengyel áldozatok nevét tartalmazó összes listát. Emiatt nem lehet majd teljes áldozatlistát összeállítani.



A szovjet-lengyel, illetve orosz-lengyel kapcsolatokat mindmáig terhelő rémtett a II. világháború elején történt. A Vörös Hadsereg mintegy 22 ezer lengyel katonatisztet és katonát ejtett foglyul, amikor 1940 szeptemberében a náci Németországgal kötött – a két ország külügyminisztereinek neve után Molotov-Ribbentrop paktum néven elhíresült – megállapodás alapján megszállta az akkori Lengyelország keleti részét. Joszif Sztálin parancsára a lengyel katonákat lemészárolták a fehéroroszországi Katyin (lengyel nevén Katyn) és az ukrajnai Harkov erdejében.



A németek 1943 áprilisában a nyilvánosság elé tárták a gyilkosságokat, amelyek elkövetéséért a Szovjetunió a nácikra hárította a felelősséget. Végül Mihail Gorbacsov szovjet vezető ismerte csak el 1990 áprilisában, hogy Moszkva felelős a lengyel katonák ezreinek haláláért. (MTI)