Melléklet

A hvg.hu melléklete Észak-Koreáról

A vita azután robbant ki, hogy a héten Phenjan megvádolta Tokiót: meghamisított DNS-leletekre hivatkozva vádolják hazugsággal Észak-Koreát.

Novemberben a koreaiak ugyanis több csontot juttattak japán diplomaták kezébe, amelyekről azt állították, hogy azok ’70-es és ’80-as években elrabolt japán állampolgárok maradványai. Japán tudósok azonban közölték: a maradványok nem az elhurcolt emberektől származnak.

A kommunista diktatúra titkosszolgálata a nevezett időszakban több japán állampolgárt rabolt el, akiket aztán később a szigetországba irányított ügynökök kiképzése során használtak fel. Az elhurcoltak száma mindmáig nem ismert pontosan; néhányuk az elmúlt évek során hazatérhetett Japánba, másokról azonban semmit sem tudni. Tokió további 15 ember sorsáról szeretne információkhoz jutni Phenjantól - az utóbbi időben ez képezi a két ország közötti viszony normalizálásának legfőbb akadályát.

„Úgy gondolom, elérkeztünk arra a pontra, amikor az esetleges intézkedések - közöttük akár a gazdasági szankciók - lehetőségét is alaposan meg kell vitatni a kormányon belül” - közölte Hirojuki Hosoda japán kormányszóvivő. „Semmiképpen sem azonnali intézkedésekre kell gondolni, de Észak-Korea ismét nem hajlandó együttműködni velünk a kérdésben, így nincs más választásunk” - mondta a szóvivő. Icsiro Aizawa külügyminiszter-helyettes és Abe Sinzo, a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) egyik prominens vezetője szintén úgy fogalmaztak, hogy itt az ideje keményebb eszközökhöz nyúlni Phenjannal szemben.

© AP

Belső források szerint ugyanakkor Koidzumi Dzsunicsiro kormányában többen vonakodnának hasonló eszközöket bevetni, és elemzők is emlékeztetnek: bármiféle japán részről érkező gazdasági szankció bevezetése akár végleg megakaszthatná az észak-koreai nukleáris programról szóló, döcögősen haladó hatoldalú tárgyalássorozatot. A résztvevők 2003 óta három tárgyalási forduló során próbálták rávenni a kommunista diktatúrát, hogy adja fel nukleáris fegyverprogramját: a negyedik, tavaly szeptemberre kitűzött fordulót a Koreai NDK bojkottálta, és a jövőbeli amerikai hozzáállástól tette függővé részvételét. A harcias nyilatkozatokkal sosem spóroló phenjani politikusok korábban egyértelműen jelezték, hogy egy gazdasági szankció esetén államuk nem ülne többé tárgyalóasztalhoz. Az elrabolt japán polgárok ügye már korábban is többször majdnem zátonyra futtatta az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Dél-Korea részvételével zajló egyeztetéseket.

Az is kérdéses, hogy elérhetnék-e céljukat a Japán által bevezetett szankciók, amennyiben az Egyesült Államok, Kína és Dél-Korea nem csatlakozna Tokióhoz a nyomásgyakorlás terén. Japán a legutóbbi pénzügyi évben valamivel több, mint 25 millió dollárnak megfelelő készpénzt juttatott Észak-Koreának, a közöttük fennálló kereskedelem pedig összességében elhanyagolható mértékű. Egy 2004-ben elfogadott jogszabály mindenesetre lehetővé teszi a tokiói kabinetnek, hogy adott esetben felfüggesszen mindenféle kereskedelmi és hitelfolyósítási tevékenységet a barátságtalan szomszéddal szemben.