Maszhadov egykori csecsen elnök halálával az észak-kaukázusi válság békés rendezésének utolsó esélye is elszállt. A mérsékeltnek számító politikus távozása a szélsőségesek térnyerését és a lázadók csoportjai közti viták elmélyülését eredményezheti, és Oroszország polgárainak újabb terrorakciókra kell számítaniuk.

Aszlan Maszhadov halála azt jelenti, hogy kicsúszott a talaj azon külföldi politikusok lába alól, akik tárgyalópartnerként ránk akarták kényszeríteni a szakadárok vezetőjét - magyarázta a napokban Tausz Dzsabrailov, Csecsenföld Moszkva-barát parlamenti elnöke, miért is jó, hogy a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) fegyveresei március 8-án, egy Groznijhoz közeli faluban megölték Maszhadovot, az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi köztársaság egykori elnökét. Az 53 éves korában meghalt parancsnok tisztét a csecsenek közlése szerint Abdul Halim Szajdulajev, a csecsen sária-bíróság vezetője veszi át.

A szovjet hadsereg tisztjeként egykor Magyarországon is szolgált Maszhadov halála ismét ráirányítja a figyelmet arra, hogy Moszkva és a külvilág egészen másképp tekint a csecsen válságra. Míg az orosz és oroszbarát csecsen politikusok egyenlőségjelet tesznek Maszhadov és az egyebek közt a tavaly szeptemberi beszlani vérengzés (HVG, 2004. szeptember 18.) szervezését is magára vállaló csecsen parancsnok, Samil Baszajev közé, az amerikai és nyugat-európai vezetők nem sietnek megünnepelni a volt elnök halálát. Oroszország vezetői - akik megingathatatlan bizonyítékok előterjesztése nélkül - Maszhadovot is összekapcsolják az orosz célpontok elleni csecsen merényletekkel, több alkalommal is hangsúlyozták, nem hajlandóak szóba állni egyetlen terroristával, így Maszhadovval sem. Ezzel szemben a nyugati politikusok tárgyalóképes félnek tartották az első, 1996-ban véget ért csecsen háborút lezáró haszavjurti egyezmény kidolgozásában fontos szerepet játszott Maszhadovot, és úgy vélekedtek, ő volt az, aki visszatartotta Baszajevet és társait a még embertelenebb terrorista akciók végrehajtásától.

Moszkvának jól jött egyébként Maszhadov halála, és valószínűleg az sem véletlen, hogy az FSZB nem igazán törte magát, hogy élve fogja el a Groznijtól északra fekvő Tolsztoj-Jurtban, egy pincébe beszorított szakadár parancsnokot. Maszhadov halála után immár nem lesz kivel tárgyalni - Baszajevet senki sem tartja szalonképesnek -, Moszkva pedig új lendülettel bizonygathatja majd, hogy Csecsenföldön nem függetlenségi háború zajlik, hanem Oroszország a nemzetközi terrorizmus és az al-Káida szervezet ellen harcol az észak-kaukázusi köztársaságokban. Az oroszok egyébként halálában is terroristaként kezelik Maszhadovot: miután valamennyi orosz tévécsatornán hosszasan mutatták a vérben ázó csecsen vezetőt, Moszkva nem volt hajlandó kiadni a holttestet a családjának.

Második oldal (Oldaltörés)

Maszhadov kiiktatásával - ebben egyébként szinte valamennyi elemző egyetért - nem csökkent a terrorista akciók veszélye, sőt valószínű, hogy az ellensúlyát vesztett Baszajev minden eddiginél nagyobb feltűnést kiváltó terrorcselekményeket tervez. Az is feltételezhető, hogy a csecsen ellenállás soraiban még tovább nő a szélsőséges vahabita muszlim tanokat követő, az oroszokban csak véres kezű megszállókat látó fegyveresek befolyása, és jó ideig nem lesz olyan erő, amely képes lesz többé-kevésbé ellenőrzése alatt tartani az oroszok és a velük szövetséges csecsen erők ellen harcoló szakadár csoportokat.

A hatalmat átvevő, korábban alig ismert, 37 éves Szajdulajev személye is a vallásosak térnyerésére utal. A csecsenföldi Argunban született vallásfilozófus ugyanis részt vett a csecsenföldi sária-bíróságok felállításában, és eddigi egyetlen nagyobb interjújában úgy vélekedett, csak az oroszok Észak-Kaukázusból való kiűzésével állhat helyre a törvényes rend a térségben, hiszen éppen az orosz hódítók voltak azok, akik a 19. században egymás ellen fordították az addig békében élő muszlim népeket.

Több forrás szerint egyébként nem is Szajdulajev Maszhadov igazi utóda, hanem a 40 éves, jordániai születésű, és szaúdi állampolgárságú Abu Havsz, aki orosz értesülések szerint részt vett a beszlani akció finanszírozásában, illetve a 2004 nyarán végrehajtott ingusföldi betörés (HVG, 2004. augusztus 7.) végrehajtásában is. Havsz állítólag 1995 óta él Csecsenföldön, és az általa létrehozott kiképzőközpontokban több száz csecsen fiatal sajátította el a gerillaharc rejtelmeit. Maszhadov kiiktatása egyébként nem csak az orosz vezetésnek hozott megkönnyebbülést: független források szerint a szélsőséges csecsen csoportokat is zavarta Maszhadov kompromisszumkeresése, és az, hogy a teljes függetlenséget követelő Baszajevvel ellentétben a volt csecsen elnök Oroszország határain belül is elképzelhetőnek tartotta a függetlenséget. "Egy olyan mérsékelt ember halt meg, aki szóba jöhetett volna tárgyalófélként. Halálával a csecsen és az orosz háborús párt győzött" - vélekedett Alekszandr Cserkaszov, a Memorial orosz emberi jogi szervezet egyik vezetője.

Harmadik oldal (Oldaltörés)

Maszhadov példája ugyanakkor azt is megmutatta, hogy nem igazán akad olyan csecsen vezető, aki be tudja tartani a tárgyalóasztalnál vállalt kötelezettségeit. Miután a Groznij 1996-os visszafoglalásában tevékeny részt vállalt politikust az 1997-ben tartott, valóban szabad választásokon megválasztották az akkor gyakorlatilag függetlenséget kapott Csecsenföld elnökévé, a köztársaság néhány hónap alatt a klánok közti harcok színterévé és nemzetközi csempészközponttá vált. Amikor 1998 júliusában Maszhadov betiltotta a vahabizmust, és kiutasította Csecsenföldről a külföldi muszlim fegyvereseket, öt napon belül ismeretlen támadók merényletkísérletet hajtottak végre ellene. A harctereken határozott Maszhadov pedig lassan meghátrált, és 1999 februárjában hozzájárult ahhoz, hogy Csecsenföld területén bevezessék az iszlám bíráskodást. Nem tudta megakadályozni, hogy néhány hónap múlva Baszajev betörjön a szomszédos Dagesztánba, és ezzel okot szolgáltasson az akkori orosz miniszterelnöknek, Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz államfőnek a második csecsen háború megindítására. Elemzők rámutatnak: persze nem csak a második háború kezdetekor gerillaharcot kezdő Maszhadov felelős a kudarcért, Moszkva sem utalta át a helyreállításhoz ígért pénzt.

Moszkvában egyébként olyan híresztelések terjednek, melyek szerint Maszhadovot nem is Tolsztoj-Jurtban ölték meg. A Moszkovszkij Komszomolec (MK) című lapban megjelent egész oldalas riport szerint inkább az történhetett, hogy a miniszterelnök-helyettes Ramzan Kadirovnak - a tavaly május 9-én minden bizonnyal Maszhadov parancsára másvilágra küldött csecsen elnök, Ahmed Kadirov fiának - az emberei néhány nappal korábban elfogták, majd miután megkínozták és kihallgatták, agyonlőtték őt. Ezután rendezték meg a szövetségi erőkkel közösen a tolsztoj-jurti "színjátékot". Az MK szerint Kadirov állítólag december óta tárgyalt Maszhadovval a fegyveres harc feladásáról, ám végül tőrbe csalta a volt elnököt és megölette őt.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Furcsa, hatalmas gömböket fedeztek fel a Tejútrendszer közepén

Furcsa, hatalmas gömböket fedeztek fel a Tejútrendszer közepén

Tarlós a fogyatékkal élőkről: Félremagyarázás forog fenn

Tarlós a fogyatékkal élőkről: Félremagyarázás forog fenn

Kína osztályozná a lakosságát

Kína osztályozná a lakosságát

Bayer nem kért bocsánatot, vádlott lett – videó

Bayer nem kért bocsánatot, vádlott lett – videó

Magyar lett az év legjobb csillagászati fotója, de a többi kép is nagyszerű – galéria

Magyar lett az év legjobb csillagászati fotója, de a többi kép is nagyszerű – galéria

Előtte állt a rendőr, mégis majdnem elgázolt két gyalogost a zebrán – videó

Előtte állt a rendőr, mégis majdnem elgázolt két gyalogost a zebrán – videó