A CNN amerikai hírtelevízió amerikai hírszerző szolgálatokra hivatkozva megerősítette, hogy amerikai kémműholdak gyanús mozgásokat észleltek annak a helynek a közelében, ahol Észak-Korea október 9-én végrehajtotta első föld alatti atomrobbantását.

Az amerikai kormányzat hivatalosan nem erősítette meg ezeket az értesüléseket. Azokra a sajtójelentésekre reagálva, amelyek szerint amerikai, japán és dél-koreai hírszerzési szolgálatok egyaránt fokozott tevékenységet észleltek az Észak-Korea északkeleti részén fekvő kísérleti telepen, Nicholas Burns amerikai külügyi államtitkár kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fedezett fel egy újabb atomrobbantás előkészítésére utaló jeleket.

A japán kormány szóvivője szerint Kína egyelőre nem tájékoztatta Tokiót arról, hogy Észak-Korea közölte volna Pekinggel: atomrobbantások sorozatát szándékozik végrehajtani. „Noha intenzív információs kapcsolatban állunk Kínával, kormányunk e pillanatig nem kapott ilyen értesülést” - közölte Siozaki Jaszuhisza, reagálva az NBC értesülésére.

Eközben Kim Dzsong Il észak-koreai vezető az október 9-i atomkísérlet óta először megjelent a nyilvánosság előtt. Több magas rangú észak-koreai tisztviselő társaságában egy művészeti bemutatón jelent meg, ahol énekesek és táncosok a kommunista államot és vezetőjét dicsőítő előadást mutattak be. Kim Dzsong Il ritkán mutatkozik a nyilvánosság előtt, a júliusi rakétatesztek után pedig szinte eltűnt, ami olyan találgatásokat indított el, hogy a nemzetek közösségét felháborító lépések próbára tették vezetői szerepét.

Az Észak-Koreában hatalmon lévő állampárt lapja, a Rodong Szinmun szerdai számában hazaárulónak bélyegezte Dél-Koreát, amiért csatlakozott az Észak elleni nemzetközi büntetőintézkedésekhez. A lap szerint Szöul cselekedete „az erő alkalmazásának és a háborúnak a kockázatát” viszi bele a két Korea közötti kapcsolatokba.

Dél-Korea csatlakozott az ENSZ Biztonsági Tanácsának szombaton hozott határozatához, amelyben büntetőintézkedéseket hozott Phenjan ellen az október 9-i kísérleti atomrobbantás miatt.

Szöul a 90-es végén indította el a közeledés politikáját Északkal szemben, amellyel hivatalosan még mindig háborúban áll. Ezt a politikát azonban most, a kísérleti robbantás óta hevesen bírálják Dél-Koreában.