Vlagyimir Putyin elnök a törvény életbe lépése után betilthat majd bármilyen pénzügyi műveletet, leállíthatja mindenféle külgazdasági program vagy megállapodás megvalósítását, korlátozhatja az importot és exportot, valamint a tengeri és légi összeköttetést.

Ezeket a szankciókat az elnök négy évre rendelheti el abból a célból, hogy szembeszálljon az orosz állam biztonságára, s polgárainak egészségére, jogaira és törvényes érdekeire leselkedő veszélyekkel. De ha a fenyegetés makacsnak bizonyul, akkor a szankciókat még két évre meghosszabbíthatja. Az elnök akár a parlament, akár a kormány javaslatára dönthet a szankciók kirovásáról.

Az orosz kormány eddig esetről esetre rótta ki a szankciókat, gyakran tárcaszinten, bár a döntések persze a Kremlben születtek. Így a grúz és moldovai bor behozatalát és eladását Gennagyij Onyiscsenko tisztifőorvos, fogyasztóvédelmi főfelügyelő rendelte el tavasszal, egészségre ártalmas anyagok fellelésére hivatkozva. A Grúziára kivetett közlekedési-postai blokád intézkedéseit az illetékes miniszterek jelentették be, végül pedig az állami ellenőrzésű Gazprom monopólium jelentette be, hogy januártól duplájára emeli a Grúziának szállítandó földgáz árát.

Most a szankciók elrendelése az elnök hatáskörébe kerül, míg foganatosításuk konkrét mechanizmusát továbbra is a kormány határozza meg - jegyezték meg megfigyelők.

A duma szerdán előzetes áldását adta egy másik törvénytervezetre is, amely a munkavállalási kvóták alkalmazását kiterjeszti a posztszovjet Független Államok Közösségének (FÁK) tagállamainak polgáraira is, Fehéroroszország kivételével. Ez a tervezet is főleg Grúziát célozza meg, amely még tagja a FÁK-nak.

Oroszország grúzok százait toloncolta haza a két ország közti konfliktusban, amely október elején fajult el kémgyanús orosz tisztek Tbilisziben való őrizetbe vétele, majd kiutasítása nyomán. A deportálások nehéz körülményei közepette két megromlott egészségű grúz meghalt.