Hamarosan indián nyomkeresők veszik üldözőbe a feltehetően az afgán-pakisztáni határövezetben bujkáló Oszama bin Ladent, akit a 2001. szeptember 11-ei merényletek óta nem sikerült elfogni, holott az USA katonai és pénzügyi áldozatokat nem sajnálva keresi. A mexikói-amerikai határsávban kábítószer-kereskedők és embercsempészek felkutatásában már bizonyított, Árnyékfarkasok nevű elit kommandó arizonai sivatagban edződött navajo, sziú, lakota és apacs tagjait a londoni The Sunday Times szerint már Tádzsikisztánba és Üzbegisztánba vezényelték, hogy ismerkedjenek a jelekből olvasás helyi sajátosságaival.
Oszama bin Laden © AP |
Az al-Káida a Pakisztán nyugati részén lévő félautonóm törzsi régiókban, elsősorban Észak-Vazirisztán hegyvidékes területein hozta létre új kiképzőtáborait. Hírszerzési források és terrorszakértők szerint ezek a bázisok kisebbek, mint a 2001 előtti afganisztáni táborok voltak, de az afgán, pakisztáni és arab kiképzők által okított tíz-húsz fős csoportok igen hatékonyak. A terror elleni globális harc során megtizedelt középvezetők új nemzedékét képezték ki ezeken a telepeken, s az itt kinevezettekkel Bin Laden és egyiptomi helyettese, Ajman al-Zavahri megújította a parancsnoki kart.
A két vezér magabiztosságát jelzi, hogy tavaly majdnem kétszer annyi, összesen 21 közleményt tettek közzé, mint 2005-ben. Míg korábban néhány hetes késéssel reagáltak az eseményekre, a legutóbbi üzenetek már csak napokkal korábbi történésekre utaltak, jelezve, hogy rövidült a felvételeknek a rendeltetési helyükre való eljuttatási ideje. Bár Bin Laden és al-Zavahri nyilatkozatai összehangoltnak tűnnek, valószínűleg nem együtt bujkálnak - mutattak rá szakértők -, nehogy egy irányított légicsapással lefejezzék a szervezetet.
Az új "idegközpont" állítólag a Nyugaton - főként Nagy-Britanniában - élő pakisztániak segítségével tartja a kapcsolatot a hálózattal, amely lényegében az al-Káidához lojális vagy hozzá kisebb-nagyobb mértékben kötődő közel-keleti és észak-afrikai szervezetekből áll. Ez utóbbiak csápjai pedig - mutatott rá nemrég a The Observer brit hetilap - személyes kapcsolatok révén egészen Nyugat-Európáig elérnek. A franchise-rendszerhez hasonlóan működő terrorszervezetek bizonyos funkciókat külföldi, európai, afrikai országokban lévő "alvállalkozóknak" adnak át. Sokszor a tervezés, a merénylet végrehajtása és az elkövetők elrejtése más-más országban történik. Az al-Káida, szakértők szerint - akár egy nemzetközi vállalat -, minden korábbinál globálisabb struktúrákat hozott létre.
A sorkatonák bőséges utánpótlását továbbra is biztosítja az ideológia, amely az utóbbi öt évben több ezer muszlim fiatalt csábított a szervezetbe. Az Observernek nyilatkozó Christophe Chaboud, a francia terrorelhárítás egyik vezetője szerint manapság egyes fiatalok az internet révén saját szobájukban ülve néhány hét alatt is öngyilkosmerénylő-jelöltekké válhatnak. Brit és francia tapasztalatok egyaránt azt mutatják, a tipikus terrorista Nyugaton élő másod- vagy harmadgenerációs bevándorló, férfi, 20-as évei derekán jár, és felsőfokú végzettségű. A terrorcselekményre való végső lökést azonban szinte mindig a központból, általában egy pakisztáni táborból kapja.
A cikk folytatása (Oldaltörés)
A kemény mag életképessége, a hálózatok hálózata és az ideológia hármasa különösen ellenállóvá teszi az al-Káidát, amelynek újjászületésére az egyik példa Észak-Afrika. Az általában biztonságos, jelentős számú turistát fogadó Tunéziában januárban például merényletet terveztek az amerikai és a brit nagykövetség ellen. A támadás meghiúsult ugyan, de a kialakult tűzpárbajban két biztonsági ember és tucatnyi militáns vesztette életét. A terroristák Algériából érkeztek, ami jelzi: egyre aktívabb a Prédikálás és Harc Szalafista Csoportja (GSPC) szélsőséges szervezet, amely tavaly ősszel nyilvánosan is csatlakozott Bin Ladenhez, és felvette az Iszlamista Magreb al-Káidája nevet.
Az algériai szervezet a jelek szerint egyre szabályosabb együttműködésre törekszik más észak-afrikai mozgalmakkal, például a marokkói Iszlamista Harcosok Csoportjával, a líbiai Iszlamista Harcoló Csoporttal és több kisebb tunéziai frakcióval. Az 1990-es évek algériai erőszakhullámát túlélt GSPC odahaza sem tétlenkedik: tavaly decemberben egy amerikai olajvállalat alkalmazottai ellen hajtott végre támadást, februárban pedig több algériai városban robbantott, az akciókban összesen heten vesztették életüket.
Közel-keleti segítséggel képezték ki az al-Káida Szomáliában besorozott katonáit is - szögezte le az ENSZ februárban. A szétesett kelet-afrikai országból tavaly júliusban eritreai közreműködéssel kezdték kicsempészni az újoncokat, főként szíriai és líbiai kiképzőtáborokba, de voltak olyanok is, akiket Libanonba szállítottak, hogy a Hezbollahhoz csatlakozzanak. A Szomáliába visszatérő terroristák szaúdi, egyiptomi és iráni segítség és ugyancsak eritreai közvetítés révén kaptak fegyvert, mégpedig olyan föld-levegő rakétákat is, amilyet az al-Káida 2002-ben Kenyában egy izraeli repülőgépre lőtt ki, de nem találta el.
Míg az USA Afganisztánban és Irakban küzd a terrorizmus ellen, az al-Káida pedig Pakisztánban és Észak-Afrikában szervezkedik, Szomália az egyetlen front, ahol nyíltan egymás ellen szegültek. Az USA támogatásával az etiópiai erők tavaly támadást indítottak a Szomália nagy részét és a fővárost, Mogadishut ellenőrző iszlamisták ellen, az akciókban olyan különleges amerikai alakulatok is részt vettek, mint a hadsereg legtitkosabb és legelitebb egysége, az akciófilmekből is ismert Delta Force. A szomáliai sikeren felbuzdulva - az iszlamistákat tavaly decemberre kiverték a fővárosból és környékéről - a washingtoni védelmi minisztérium stratégái úgy vélik, az ilyen együttműködés lehet az al-Káida elleni globális harc mintája.
KERESZTES IMRE
