Az al-Kaida első számú embere ezért nekiállt kiforgatni a Koránt és az iszlám hagyományok legfőbb gyűjteményét, a Mohamed próféta kinyilatkoztatásait és cselekedeteit tartalmazó hadíszt, amely alapvető útmutatást nyújt a muszlimoknak a hétköznapi élet kérdéseiben. A szaúdi milliomos a teológiától teljesen távol álló, sokkal inkább politikai propagandának beillő tanokkal állt elő, kétes hírű vallástudósok véleményére támaszkodva. A terroristavezér elérte a célját: a szent háború alapvetően összekapcsolódott az iszlám képével azoknak a szemében, akiknek kevés ismeretük van erről a vallásról - Nyugaton és a muszlim világban egyaránt.

A paradicsom hurikkal.

Mindez azonban, lassan hét évvel a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után, kezd megváltozni. Jelentős muszlim gondolkodók, köztük bin Laden több egykori támogatója kezdi elutasítani a radikális nézeteket. A közel-keleti és dél-ázsiai térségek egykor fogékony hallgatóságai kezdenek egyre inkább kiábrándulni a harcos tanokból. Az iszlám új értelmezése kezd kialakulni, amely a megváltoztathatatlannak mondott tanok felülvizsgálatára törekszik, teret engedve ezzel a vallás újraértelmezésének.

A legerőteljesebb változás Törökországban zajlik, ahol még az év vége előtt megjelenik a Mohamed prófétának tulajdonított mondások és cselekedetek összegzésének új kiadása. Ankarai vallástudósok arra hívják fel a figyelmet, hogy az összegyűjtött mintegy 170 ezer prófétai mondás nagy részének értelmezését meghatározza az a történelmi korszak, amelyben rögzítették őket. Ráadásul sok esetben nem is lehet megbízhatónak tekinteni azokat, akik feljegyezték a hagyományokat, mert a források tévesen gyakran az iszlám egyetemes értékeinek hitték egy-egy adott korszak és térség kulturális vallási értékeit. A hadísz minden darabját a megfelelő kontextusban kell értelmezni - mondta Mehmet Görmez, az ankarai egyetem teológiaprofesszora, hozzátéve: az új hadísz-kiadás célja, hogy a próféta valamennyi tanítása ismét a "helyére kerüljön".

A projekt az iszlamista gyökerű kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) támogatása mellett zajlik. Mehmet Aydin, aki négy évvel ezelőtt vallásügyi miniszterként kezdeményezte a hadísz újraértelmezését Törökországban, kiemelte: Mohamed próféta idejében, a VII. században egész más volt az élet. Egy régi prófétai tanítás például megtiltotta a nőknek, hogy egyedül, kísérő nélkül utazzanak, és Szaúd-Arábiában a mai napig ennek az alapján tilos nőknek autót vezetni. Ugyanakkor vallástudósok szerint ez a szabály egyértelműen nem vallási jellegű rendelet volt: bevezetését egy bizonyos korszakra és régióra jellemző biztonsági helyzet indokolta.

Kialakulásának első három évszázada alatt az iszlám többször kölcsönhatásba lépett a görög, a perzsa és az indiai kultúrával, és a vallástudósok nem féltek befogadni az új hatásokat és újraértelmezni a muszlim tanításokat.

A hadísz újraértelmezésében részt vevő török professzorok hangsúlyozzák, hogy munkájukkal nem "iszlám reformációra" törekszenek. Inkább úgy fogalmaznak, hogy "újragondolják" vagy "újraértelmezik" a szent szövegeket olyan modern elvek figyelembe vétele mellett mint például a demokrácia, az emberi jogok, a női jogok vagy az egyetemes értékek.

Több olyan államban, például Pakisztánban vagy Szaúd-Arábiában, ahol korábban megtűrték a radikalizmust, mára kezdik belátni, hogy stabilitásuk megőrzése érdekében elkerülhetetlen a mérsékelt erők támogatása. A szaúdi király egyik név nélkül nyilatkozó tanácsadója szerint Rijádnak ugyan nem áll szándékában felülvizsgálni az alapvető doktrínákat, mégis folyik egyfajta "teológiai vita arról, hogyan kellene tálalni bizonyos újításokat". A legújabb szaúdi irányvonal szerint például, ha egy nő a vallási előírásokat megsértve öltözködik, a büntetéssel való fenyegetés helyett elég lenne egyszerűen csak figyelmeztetni az illetőt helytelen viselkedése miatt. A cél, hogy visszavegyenek a mennydörgős retorikából, amely sok szaúdi fiatalt a dzsihád irányába terelt.

A muszlim világ nyitottnak mutatkozik a körvonalazódó új megközelítésre. A bővülő középosztály egyre kevésbé fogadja el, hogy az egykori földműves társadalomra jellemző vallási áhítat határozza meg a mindennapi életüket. "A vallás szabályai ugyanazok maradtak, csupán az embereknek a valláshoz való viszonya változott meg" - fogalmazott Recep Tayyip Erdogan török kormányfő.

Az iszlám teokrácia uralta Iránban a rendőrség gyakran nem engedélyezi egy 49 éves molla, Mohszen Kadivar beszédeinek közzétételét, mivel azok a mecseten kívül "zavarokat okozhatnak a közlekedésben és a közéletben". Hogy mit mond Kadivar? Azt, hogy az iráni rendszer, amelyben egy főpap mondja ki a végső szót az államot érintő kérdésekben, végzetesen elhibázott. Alapját "az iszlám centralizált értelmezése képezi, amely nem demokratikus - hangoztatja Kadivar. - A kormánynak az egyszerű emberekkel szemben kell felelősnek lennie."