szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

Grúz kormánycsapatok 2008. augusztus 8-án (a pekingi olimpia nyitónapján) átfogó támadást indítottak a nemzetközi jogilag Grúziához tartozó, ám bő 15 évvel ezelőtt elszakadását deklaráló Dél-Oszétia ellen. Oroszország ezt nem vette jó néven és válaszul ellentámadást indított a grúzok ellen. Kitört a grúz-orosz háború.

A 3900 négyzetkilométernyi Dél-Oszétia a Nagy-Kaukázus központi részének déli lejtőin terül el, lakóinak száma az 1995-ös adatok szerint 129 ezer fő. Fővárosa Chinvali. 1990. szeptemberében Chinvali az oszét törvényhozás kikiáltotta Dél-Oszétia függetlenségét Grúziától, illetve kinyilvánította szuverenitását a Szovjetunión belül. Tbiliszi nem ismerte el ezt a határozatot, s decemberben megvonta az autonóm státusát is a területnek, s rendkívüli állapotot hirdetett.

1991 januárjában Gorbacsov szovjet államfő mindkét fél határozatait érvénytelenítette, de amikor a Szovjetunió megszűnt, 1991 decemberében Dél-Oszétia másodízben is kikiáltotta függetlenségét, egyben kinyilvánította azt a szándékát, hogy csatlakozzon Oroszországhoz. E határozatokat jóváhagyta az 1992. januári népszavazás is, mire ismét fellángolt a fegyveres harc az oszétok és a grúz kormányerők között. Az öldöklő küzdelem során ezrek haltak meg, s grúzok tömegesen menekültek el a vidékről.

1992 júniusában orosz közvetítéssel a felek tűzszünetet kötöttek, amelynek értelmében orosz-grúz-oszét békefenntartó alakulatokat állítottak fel a Független Államok Közösségének (FÁK) jóváhagyásával. A helyzet azonban nem rendeződött, inkább állóháborúvá merevedett. Dél-Oszétia nemzetközileg el nem ismert államiságot épített ki önálló parlamenttel, kormánnyal és államfővel, 1993. december 23. óta új alkotmánnyal, amely Dél-Oszétia Köztársaság elnevezéssel ruházta fel a területet.

Az érdekeltek között kisebb-nagyobb megszakításokkal immár másfél évtizede folytak a tárgyalások, 1995-től az EBESZ bevonásával, de eredménytelenül, mert a konfliktus időről-időre fellángol. A helyzet észrevehetően azután romlott még jobban, hogy Mihail Szaakasvili 2004-es államfővé választása után Grúzia feladta a kaukázusi ország külpolitikájának hagyományos orosz orientációját. A NATO-hoz és az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó tbiliszi vezetés azzal vádolja Moszkvát, hogy az Abháziának és Dél-Oszétiának nyújtott gazdasági, katonai és adminisztratív támogatása valójában a két terület Oroszországhoz való csatolására irányul, ezért az orosz békefenntartók nemzetközi rendőri erőkkel való leváltását követeli.

Grúz kormánycsapatok 2008. augusztus 8-án (a pekingi olimpia nyitónapján) átfogó támadást indítottak a nemzetközi jogilag Grúziához tartozó, ám bő 15 évvel ezelőtt elszakadását deklaráló Dél-Oszétia ellen. Utóbbi vezetői Moszkva segítségét kérték a "népirtás megfékezése" érdekében. Oroszország – földön és levegőben – intézett válaszcsapást, és felélénkültek a harci cselekmények Grúzia másik szakadár területén, Abháziában is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!