Előfordult már, hogy egyszer csak azt érezte, megöregedett? Könnyen lehet, hogy ez nem csak egy szubjektív élmény volt, a tudomány jelenlegi állása szerint ugyanis nem fokozatosan öregszünk, hanem bizonyos életkorokban sokkal nagyobb nyomot hagy rajtunk az idő múlása.
HVG
Lassuló reflexek, őszülő haj, ráncos bőr és még hosszan sorolhatnánk – az öregedés jeleivel valószínüleg mindenki tisztában van. Azt már régóta tudni, hogy bizonyos szokások, élethelyzetek (például az állandó stressz) felgyorsítják ezeknek a „tüneteknek” a jelentkezését, és persze fontos tényező a genetika is: a kopaszodásra, őszülésre hajlamosak már akár a huszas éveikben is elkezdik észlelni a változásokat.
Akármikor is jelennek meg az idősödés szemmel látható jelei, kívülről ez egy nagyjából egyenletes folyamatnak tűnik. Erre jó példát szolgáltatnak azok az internetes videók, amelyek naponta rögzített önarcképeken keresztül dokumentálják egy-egy ember idősödését akár évtizedeken át; például ez:
I take a photo of myself everyday for 10000 days. I was 27 to 55 years old. I started this project to create a timelapse to track my aging process over the years. I still take a picture every day to be able to post new videos in the future.
Az első és az utolsó kép között drasztikus a különbség, de nehéz lenne rámutatni arra a képkockára, ahol megkezdődik az öregedés. Márpedig a tudomány jelenlegi állása szerint igenis van ilyen pont, több is.
A Stanford Egyetem 2019-ben publikált egy kutatást, amelyben három ilyen öregedési mérföldkövet azonosítottak a felnőtt emberek életében. A kutatás újszerűségét az adta, hogy rámutatott: az öregedés nem fokozatosan, hanem bizonyos rövidebb időszakokban szembetűnőbb változással megy végbe. A kutatók több mint négyezer ember adatait vizsgálták, ez alapján jutottak arra, hogy átlagosan 34, 60 és 78 éves korban jön el egy olyan pont, amikor a szervezet tesz egy nagy lépést az öregedés folyamatában.
A cél, hogy pácienseim időskora ne betegségben, hanem egészséges kiteljesedésben teljen – mondja Bana Richárd, aki egy kistelepülés, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Székely háziorvosaként alkalmazza a legmodernebb, több tudományterületet ötvöző longevity módszereket. Állítja: minél többet tudunk az egészséges életmódról, annál olcsóbb megvalósítani.
A kutatásban 18 és 95 év közötti emberek vettek részt, akiket a vérplazmában található fehérjék alapján vizsgáltak. Azért fehérjéket, mert – mint a kutatók fogalmaznak – ezek a szervezetet alkotó sejtek igáslovai, egy adott fehérje szintjének jelentős változása a szervezetünk változására is utal.
Összesen több mint háromezer féle fehérjét különítettek el, ezek közül 1379 olyan volt, aminek a szintje az életkor alapján jelentős eltérést mutatott. Érdekesség, hogy már ezek közül mindössze 9 alapján is „elég jól meg lehet tippelni”, 373 alapján pedig szinte teljes bizonyossággal meg lehetett mondani az alany életkorát.
MTI / Balogh Zoltán
A kutatásban a meglepetés nem az, hogy a különböző biomarkerek az életkor előrehaladtával változnak, sokkal inkább az, hogy ezt nem fokozatosan teszik, hanem bizonyos pontokon nagyobb mértékben, arról nem is beszélve, hogy mennyire pontosan látszott, hogy melyek ezek a mérföldkövek.
A kutatás vezetői mindehez hozzátették, az eredmények klinikai alkalmazására még várni kell, az viszont biztos, hogy a jövőben mindenképpen hasznos lesz. Azáltal, hogy van egy képünk arról, hogy mi tekinthető az átlag alapján „normálisnak”, könnyebb lehet kiszűrni a biológiailag gyorsabban öregedőket, akiket valószínűleg jobban veszélyeztetnek bizonyos betegségek, ilyen például az Alzheimer vagy a szív- és érrendszeri betegségek nagy része. A biológialag lassaban öregedők adatai pedig segíthetnek akár az öregedési folyamat lelassításában, illetve megtudhatjuk azt is, milyen hatással van az öregedési folyamatra egy meghatározott étrend vagy akár egy gyógyszer.
Egyszerű vitaminpótlással fiatalabbak maradhatnak az ember sejtjei, állítják amerikai kutatók. Egy meggyőző kísérlet során úgy találták ugyanis, hogy a könnyen elérhető D-vitamin sok egyéb pozitív hatása mellett a biológiai öregedést is lassíthatja.
Pár évvel később egy másik tanulmány, bár alapvetően hasonló következtetésre jutott, más öregedési pontokat azonosított. Ezt a kutatást 2024-ben szintén a Stanford Egyetem tette közzé. A minta ezúttal jóval kisebb volt, mindössze 108 embert viszgáltak 25 és 75 év között, viszont jóval alaposabban: az alanyok több éves időszakon keresztül legalább pár havonta adtak vért, a mintákban pedig nemcsak fehérjéket, hanem mintegy 135 ezer biológiai jellemzőt különítettek el. A fő megállapítás itt is hasonló: a szervezetünk bizonyos időszakokban drasztikusabb változáson mennek keresztül.
E tanulmány szerint a nagy változás szerint átlagosan 44 és 60 éves korban következik be, tehát ezen a két ponton teszünk egy-egy nagyobb lépést az öregedés útján. A két kutatásban a második öregedési pont megegyezik, az első azonban eltér. A harmadik összehasonlítására nincs lehetőség, mivel a második tanulmány legidősebb résztvevője 75 éves volt, tehát hiányoztak a mintából azok az emberek, akiknél a korábban megállapított 78 éves korban bekövetkező öregedési pontot meg tudták volna erősíteni.
Érdekessége a második tanulmánynak, hogy míg korábban a kutatók azt feltételezték, hogy a 40-es években bekövetkező biológiai változások elsősorban a nőket érintik a perimanopauzán keresztül, amikor az eredményeket a nemek alapján kettébontották, azt tapasztalták, hogy ebben az életkorban a férfiak szervezete is hasonló mértékben változik.
Magyarországon a nők 60 százaléka túlsúlyos, sokan így mennek neki a menopauza időszakának, amikor a férfiakkal szembeni egészségügyi előnyeik jelentős részét amúgy is elvesztik. Hogyan lehet féken tartani a kilókat, és közben az ingerlékenység, a hőhullámok, továbbá olyan veszélyes láthatatlan tünetek ellen is küzdeni, mint a koleszterinszint emelkedése?
Budapesten is kitart a jó minőség mellett Wolfgang Puck és fia, Byron Lazaroff-Puck – deklaráltan meg is kérik az árát. A világ egyik legismertebb séfje ma is töretlenül aktív a globális étteremhálózatának ügyeiben, de a Spago éttermeket már fiára bízza. Apát és fiát a menü összeállításáról, az öröklés terhéről, egymással való viszonyukról és arról is kérdeztük, milyen kést használnak. Arról is szó esett, hogy miben erősek a budapesti piacok.
