szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az Egyesült Államok kormányára új fejfájás tört rá, ezúttal Dél-Amerikában, ahol két baloldali kormányzat is kiutasította az amerikai nagykövetet.

George W. Bush és bolíviai meg venezuelai kollégája, Evo Morales és Hugo Chávez közötti régóta lappang az ideológiai feszültség. Az ellentétek a múlt héten törtek a felszínre a nagykövetek kiutasításával. Az ütésváltás veszélybe sodorja a kábítószer-termelés ellen vívott washingtoni hadjáratot és esetleg még az Egyesült Államok energiaellátását is.

Az amerikai kormányzat azt állítja, hogy dűlőre akar jutni a nyugati félteke növekvő számú baloldali vezetőjével, ám Chávez és Morales ebből semmit nem érzékel. Válaszuk lényege a patinás jelszóban foglalható össze: Yankee, go home!

Az amerikai nagykövet, Philip Goldberg szerdai kiutasítását Morales azzal indokolta, hogy a diplomata összeesküvést szőtt Bolívia konzervatív ellenzékével abból a célból, hogy őt megbuktassa. A bolíviai ellenzék hetek óta tüntetéseket szervez az államfő alkotmányreformja ellen. Egyúttal meg akarja torpedózni az elnöknek azt a tervét, hogy a földgázexport bevételeiből nagyobb hányadot juttasson az ország indián őslakosainak. (Morales maga is indián származású, korábban a kokacserjét - a kokain alapanyagát - termesztő parasztok szakszervezetének volt az elnöke.)

Washington alaptalannak nevezte az állítást, Goldberg kiutasítását olyan "súlyos hibának" minősítve, amely komoly kárt okozhat a bolíviai-amerikai kapcsolatoknak. Nem sokkal később a State Department nemkívánatos személynek minősítette Gustavo Guzmánt, Bolívia washingtoni misszióvezetőjét.

Egy nappal később tovább romlott a helyzet, ugyanis Venezuela követte Bolívia példáját. Chávez elnök távozásra szólította fel az amerikai nagykövetet, egyúttal hazarendelve hazája washingtoni nagykövetét. A lobbanékony venezuelai elnök azzal vádolta meg az általa csak "a birodalom"-nak nevezett Egyesült Államok kormányát, hogy (a 2002. évi próbálkozás után) újabb kísérletet tett a megdöntésére. "Elegünk van belőletek, jenkikből!" - harsogta egy, az állami televízióban is közvetített nagygyűlés résztvevői előtt.

A kölcsönös kiutasításokat hasonló lépések követhetik Latin-Amerikában, például Nicaragua részéről. Az ottani államfő, az egykori sandinista forradalmi vezér Daniel Ortega hajlamos szolidaritást vállalni baloldali kollégáival. Ezáltal csapást mérhetne az amerikai külpolitikára, s tovább csökkenthetné Washington befolyását Latin-Amerikában.

Washingtonnak ez aligha hiányzik, hiszen már amúgy is elég gondja van az egyre jobban felbátorodó Moralesszel és Chávezzel, valamint a térség többi problémájával. Jóllehet több milliárd dollárt fektetett be kábítószer-ellenes programokba az Andok országaiban, ennek gyümölcsei eddig meglehetősen szerények. Az egyetlen kivételt talán Kolumbia képezi. Az ottani konzervatív elnök szembeúszik a regionális politikai áramlattal, és támogatja Busht.

Kolumbia és Peru mögött Bolívia a Föld harmadik legnagyobb kokacserje-termesztője, ezért kulcsfontosságú tényező az Egyesült Államok kábítószer-ellenes stratégiája szempontjából. Egyúttal jelentős földgázkinccsel is rendelkezik, ebből a szénhidrogénből tetemes mennyiséget exportál a szomszédos országokba, köztük Brazíliába. Az utóbbi élén szintén baloldali elnök áll, ám Inácio Lula da Silva mérsékeltebb hangot üt meg a Bush-kormánnyal szemben, amikor szóba kerülnek a kettejüket megosztó nézeteltérések.

Venezuela a földrész első számú olajexportőre, az Egyesült Államok olajbehozatala szempontjából a negyedik legfontosabb szállító. Csütörtöki beszédében Chávez elnök azzal fenyegetőzött, hogy leállítja az USA-ba irányuló olajszállítmányokat, amennyiben "agresszió történne Venezuela ellen".

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!