Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Továbbra sem tisztázott, hogy a gárdonyi olajkatasztrófa után a Mol teljes mértékben megtisztítja-e az általa elszennyezett területet, ezért helyi lakosok és a Greenpeace Magyarország együtt pert indítottak – közölte pénteken a Greenpeace.
A környezetvédő társaság és a tizenkét magánszemély az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület segítségével fordult bírósághoz a Fejér Vármegyei Kormányhivatal júniusi döntése miatt, amely döntés értelmében elfogadták a Mol Nyrt. tényfeltárási záródokumentációját. Ez jelentős szennyezés meghagyását engedné a Molnak az érintett gárdonyi területen: kármentesítés után a talajban elérendő célértékek ugyanis helyenként 57-szer, de van, hogy 342-szer több veszélyes anyag jelenlétét engedik meg, mint ami jogszabály alapján már szennyezettnek számít.
A Mol esetleges későbbi, új kármentesítési célértékeket ígért, de erre jelenleg nem kényszeríti őket határozat, így a perrel a lakosok és a Greenpeace azt szeretnék elérni, hogy a bíróság vizsgálja felül a Kormányhivatal döntésének jogszerűségét, és lényegesen szigorúbb kármentesítési célokat határozzanak meg.
Mint emlékezetes, 2024 őszén Gárdony mellett meghibásodott a Mol Pécs és Százhalombatta közötti vezetéke. Ezután közel 40 nap alatt majdnem félezer köbméter gázolaj szivárgott a talajba Gárdonynál úgy, hogy a Mol is tudott róla (eredetileg csak 10 köbméter szivárgást ismertek el). A vállalat állítása szerint a probléma megtalálásához volt szükséges, hogy a sérült vezeték tovább működjön, ám ezt a módszert a Greenpeace által felkért nemzetközi olajipari szakértő határozottan vitatja. A Mol a levelében elismerte, hogy a szennyezés nagyobb hányada – 287 ezer liter a 487 ezerből – a szivárgó cső újranyitása, a szivárgás keresésének időszaka alatt jutott ki a környezetbe.
A Greenpeace Magyarország elvárja a Moltól és a hatóságoktól:
- A helyiek azonnali kártalanítását és tényekkel alátámasztott, hiteles, folyamatosan megújított felelősségvállalást az üzemeltető részéről az érintettek biztonságáért.
- Jelentősen szigorúbb kármentesítési célokat, a természeti károk helyreállítását.
- Teljes körű transzparenciát mind a szennyezéssel kapcsolatban, mind a vezetékek karbantartásával és a szennyezések megelőzésével kapcsolatos intézkedésekről.
- A magyarországi olajrendszer teljes körű és független vizsgálatát a termeléstől a vezetékeken át a finomítókig, a jövőbeli hasonló balesetek megelőzésének céljából.
A tavaly elszivárgott gázolaj 15-17 méterrel a föld alatt állt meg. A Mol most föld alatti védőfalat épít, hogy ne terjedhessen tovább a szennyeződés. Az olajtársaságnak a mostani művelet nagyjából 500 millió forintjába kerül, a teljes kármentesítés költsége „a milliárdos nagyságrendet is meghaladhatja”. A fal kiépítése április végén indult, az akkori közlés szerint időtartama körülbelül egy hónap, az előkészítő munkálatokkal és a helyreállítással együtt pedig összesen mintegy két és fél hónapot vesz igénybe. A résfal kialakítását követően a Mol teljes körű helyreállítást és kártalanítást végez – ígérte meg akkor a cég, mellyel kapcsolatban tehát a Greenpeace és a helyi lakosok szkeptikusak.
