A taláros testületnek azt követően kellett megvizsgálnia ezt a kérdést, hogy a Traian Basescu államfőt támogató Demokrata Liberális Párt (PD-L) kifogást emelt a szeptember közepén elfogadott szenátusi törvénymódosítás ellen.
Ennek értelmében a főügyészt, valamint a főügyészség alárendeltségébe tartozó korrupcióellenes és szervezett bűnözési ügyészségek vezetőit az államfő helyett a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanácsnak kell kineveznie. A módosítás következtében tehát a szenátorok teljes mértékben kiiktatták az államfőt a kinevezési folyamatból, míg a korábban csak véleményezési joggal rendelkező legfelsőbb igazságszolgáltatási tanácsot teljhatalmú döntési jogkörrel ruházták fel.
A PD-L formai kifogásokra alapozta az alkotmánybírósági keresetét, ami végül nyerőnek bizonyult. A demokraták szerint ugyanis a módosítás következtében sérült a kétkamarás parlamenti döntéshozatali elv azzal, hogy a szenátus ügydöntő házként gyökeresen módosította a képviselőházból érkező jogszabály-tervezetet.
A szenátus módosítása Brüsszelben is elégedetlenséget váltott ki. Ezt maga Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök ismerte el szeptember végén, amikor José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével találkozott. A felek a romániai igazságszolgáltatás helyzetéről tárgyaltak, ugyanis az EB még mindig figyelemmel kíséri ezt a területet, és félévente jelentést készít róla.