A Kyodo japán hírügynökség értesülése szerint Észak-Korea képviselői már tájékoztatták erről az álláspontról az amerikai felet.
A két ország képviselői tavaly év végén az egyik New York-i "agytröszt" székhelyén tekintették át az észak-koreai atomdosszié rendezésének jövőbeni lehetőségeit. A nem hivatalos megbeszéléseken a külügyminisztériumok vezető beosztású tisztségviselői mellett részt vett több volt amerikai külügyminiszter, köztük Henry Kissinger, volt nagykövetek és Barack Obama megválasztott amerikai elnök egyik tanácsadója is.
Az észak-koreai delegáció nevében felszólaló diplomata kiemelte, hogy Phenjannak nincs szüksége atomfegyverekre, ha normalizálja a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, és nem nehezedik rá amerikai nukleáris fenyegetés. Az Obama-kormányzatnak célozva értésre adta azt is, hogy Észak-Korea mérsékelt amerikai irányvonal folytatásában érdekelt.
Christopher Hill amerikai főtárgyaló december közepén figyelmeztette Észak-Koreát, hogy a következő amerikai kormánytól sem számíthat jobb feltételekre nukleáris leszerelésének ellenőrzésével kapcsolatban. Hill Phenjanra hárította a felelősséget azért, hogy eredmény nélkül ért véget az észak-koreai nukleáris leszerelésről rendezett legutóbbi tárgyalási forduló.
Észak-Korea az atomprogramjának felszámolásáról kötött 2007-es megállapodásban vállalt kötelezettségeinek megfelelően tavaly megkezdte Jongbjon atomerőművének leszerelését, és nyilatkozott folyamatban lévő nukleáris programjairól. Augusztus közepén azonban felfüggesztette atomlétesítményeinek működésképtelenné tételét arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok megsértette a hatoldalú megállapodást, mert nem vette le Észak-Koreát a terrorizmust támogató országok listájáról. Washington viszont ragaszkodik a Phenjan által átadott lista nemzetközi ellenőrzéséhez, mert hitelt érdemlően tisztázni akarja, hogy az ázsiai ország minden nukleáris tevékenységét bejelentette-e, s csak ezután hajlandó levenni Észak-Koreát a feketelistáról.
