szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

Ellen Jonhson Sirleaf, Leymah Gbowee és Tawakkul Karman afrikai nőjogi aktivisták kapták megosztva a 2011. évi Nobel-békedíjat.

A díjazottak "erőszakmentes küzdelmet folytattak a nők jogaiért, a politikai részvételért és a békéért" - áll a bizottság indoklásában. A bizottság reményét fejezte ki, hogy a döntésük "hozzá fog járulni ahhoz, hogy véget érjen a nők elnyomása, amely ma is gyakorlat sok országban, és ráébreszt arra, hogy a nők milyen nagyszerű lehetőséget jelenthetnek a demokrácia és a béke szempontjából".

Tavaly egy bebörtönzött kínai ellenzékit tüntetett ki a norvég bizottság az átszámítva 1,1 millió eurós pénzjutalommal járó Nobel-békedíjjal, amit tavalyelőtt Barack Obama amerikai elnöknek adtak át.

A 72 éves Ellen Johnson Sirleaf, Libéria első demokratikusan megválasztott, és egyben első női elnöke a Nobel-bizottság közleménye szerint 2006-os hatalomra kerülése óta hozzájárult a libériai béke megteremtéséhez, a gazdasági és társadalmi fejlődéshez, valamint a nők helyzetének megerősítéséhez.

Az 1938-ban Monroviában született eredetileg közgazdász végzettségű nőnek egy olyan ország gyeplőjét kellett kezébe vennie, amely tíz év polgárháború után a szakadék szélén tántorgott. A négygyermekes anya és nyolc unokával rendelkező nagymama egyik legfontosabb feladatának kezdettől fogva azt tartotta, hogy segítsen az egykori gyermekkatonáknak visszailleszkedni a társadalomba.

Emellett dél-afrikai mintára létrehozott egy igazságtevő és megbékélési bizottságot, amely a polgárháború szörnyűségeit vizsgálja, és célja a béke és a stabilitás helyreállítása az országban.

Johnson-Sirleafet a Newsweek amerikai hetilap 2010-ben beválasztotta a világ tíz legjobb államfője közé, míg a The Economist gazdasági folyóirat Libéria legjobb elnökeként írt róla. Az asszony már a Nobel-békedíj előtt több kitüntetést kapott fáradhatatlan munkájáért.

Ellen Johnson Sirleaf
©

Leymah Gbowee hazájában ismert békepárti aktivista etnikai és vallási határokat átlépve mozgósította és megszervezte a nőket, hogy elősegítsék a béke megteremtését Libériában, és hogy bioztosítsák a nők szavazati jogát az ország választásain. Azóta azon dolgozik, hogy emelje a nők befolyását Nyugat-Afrikában háborús és háború utáni időkben, vagy akár az arab tavasz idején.

A békéért folytatott küzdelme során szembeszállt Libéria akkori elnökével, a jelenleg emberiesség elleni bűntettek miatt büntetőeljárás alatt álló Charles Taylorral is. Gbowee - több nőszervezet alapítója és vezetője - határozottan felszólalt a gyerekkatonák ügyében a polgárháborús időkben.

1972-ben született a libériai fővárosban, Monroviában. Az Egyesült Államokban, Virginiában járt egyetemre. Már nagyon fiatalon aktivistaként próbált segíteni a gyerekeken és fiatalokon a háború sújtotta Libériában. Kezdeményezései közül kiemelkedik a nők és anyák erőszakmentes tiltakozó akciója Charles Taylor ellen.

2004-ben a hazájában dél-afrikai mintára létrehozott igazságtételi és megbékélési bizottság tagjává választották. A testület feladata a párbeszéd és a stabilitás helyreállítása az afrikai országban.

Tawakkul Karman újságírónő vezető szerepet játszott a jemeni nők saját jogaikért, a demokráciáért, valamint a békéért folytatott harcában. Az 1979-es születésű ellenzéki az első arab nő, aki megkapta a kitüntetést. Karman emblematikus alakja a Jemenben 33 éve hatalmon lévő Ali Abdalláh Száleh elnök rendszere ellen kirobbant tiltakozó megmozdulásoknak. Az elmaradott, konzervatív arab országban nem jellemző, hogy egy nő a politika első vonalában tűnjön föl.

A háromgyermekes anya volt az egyik vezetője azoknak a januári diáktüntetéseknek, amelyek megadták a kezdő lökést a Száleh elleni népfelkelésnek, de a nők jogaiért és a véleménynyilvánítás szabadságáért küzdött már jóval azelőtt, hogy Tunéziából kiindulva végigsöpörtek az észak-afrikai országokon az "arab tavasz" néven emlegetett népfelkelések.

Karman a dél-jemeni Taizzban született, ahol jelentős az a középosztálybeli értelmiségi réteg, amely ellenzi Száleh uralmát. A város az elnök elleni tiltakozások egyik központja.

Az, hogy január 23-án néhány órára őrizetbe vették a fővárosban, Szanaában, nagy felháborodást keltett, és hozzájárult ahhoz, hogy kiszélesedtek a tiltakozások Jemenben. Az aktivista most azon munkálkodik, hogy egy nemzeti tanácsba tömörítse a fiatalok különféle tiltakozó csoportjait.

Az újságírónő a díj kihirdetése után arab hírtévéknek azt mondta: "A díj megtiszteltetés minden arab, minden muszlim és minden nő számára. Ajánlom ezt a díjat az arab tavasz minden aktivistájának". A Nobel-békedíjas a jemeni főváros központjából, a "változások teréről" nyilatkozott, amely a tiltakozások középpontja. Hozzátette, folytatják békés mozgalmukat, "nem hagyjuk, hogy forradalmunk befejezetlen maradjon, demokratikus, modern Jement akarunk".


VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Bezárt a 120 éves Jeliszejevszkij élelmiszerbolt

Bezárt a 120 éves Jeliszejevszkij élelmiszerbolt

A londoni taxisok sorban állva, autójukat kidíszítve búcsúznak Fülöp hercegtől

A londoni taxisok sorban állva, autójukat kidíszítve búcsúznak Fülöp hercegtől

Veneto tartomány kormányzója: A magyarok nyugodtan foglaljanak szálláshelyet

Veneto tartomány kormányzója: A magyarok nyugodtan foglaljanak szálláshelyet