Együttműködésre hajlamos, koalícióellenes MKP-s politikus kerestetik – így foglalható össze az a politikai felhívás, amit a szlovák-magyar vegyes tagságú Híd-Most párt fizetett hirdetésként tett közzé a pozsonyi Új Szó-ban. A frissen megbukott kormánykoalíció tagjaként a Bugár Béla vezette Híd „visszautasíthatatlan” ajánlatot tett a márciusi előrehozott választásokra a parlamentből a legutóbbi szavazás alkalmával kiesett Magyar Koalíció Pártja jelöltjeinek: ha akarnak, elindulhatnak a Híd pártlistáján.

Mindez azok után különösen érdekes, hogy a választási kampány még el sem kezdődött, de a Híd már előre kizárta az MKP-val a választási együttműködést. A hirdetésben Bugár Béla azt hangsúlyozza, hogy a Híd és az MKP választási szövetsége nem hozná meg a kívánt eredményt, s félő, hogy "a regionális politikusaik között megnőtt ellentétek veszélyeztetnék a választási küszöb átlépését", ami pártkoalíciók esetében hét százalék. A Híd koalíciós potenciálját „készek megosztani a Magyar Koalíció Pártjával is”, és ezért a párt Országos Választmányának meghatalmazása alapján az MKP politikusai indulhatnak a Híd választási listáján.

Mentőcsomag-bukta

Erre a politikai színjátékra azután került sor, hogy Iveta Radicová kormánya megbukott az euróövezeti mentőalap bővítéséről szóló parlamenti szavazással egybekötött bizalmi indítvány beterjesztésekor október 11-én. Azóta megtörtént az alkotmány módosítása, Radicová ügyvezető kormányfőként marad a márciusi előrehozott választásokig.

A Polis Slovakia közvélemény-kutató intézet, szerint most a Robert Fico vezette Smer megkapná a szavazatok 45,5 százalékát, a második helyen a jelenlegi kormánykoalíció részét képező Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) végezne 14,3 százalékkal, míg a harmadik helyen a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) áll 8,8 százalékkal. Bekerülne a parlamentbe a két további mai kormánypárt is, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) 8,3 százalékkal, és Híd-Most 5,3 százalékkal. Az MKP 4 százalékot szerezne, ami nem lenne elegendő az ötszázalékos parlamenti küszöb átlépéséhez.

Berényi József, az MKP elnöke október 24-én Az Estének adott interjújában kifejtette: pártja nem egészen érti ezt a reakciót, hiszen még a kampány igazából el sem kezdődött. Nem világos, hogy miért kellett azonnal elzárkózni az politikai együttműködéstől. Szerinte végig kellett volna tárgyalni mind a pártokon belül, mind a magyar szavazók között. Hiszen két párt verseng a magyar szavazatokért, de most az MKP egy teljesen új arcával fognak találkozni a szlovákiai magyarok. Berényi hozzá tette azt is, hogy nem lenne meglepve ha e mögött lenne valami a háttérben.

A Híd bent maradna, az KMP visszakapaszkodna a szlovák parlamentbe: széttartó érdekek

AP

Vannak olyan ügyek, amikor a választók és a választottak érdekei nem feltétlen fedik egymást. Ennek tökéletes példája az elmaradó Híd - MKP választási koalíció – írta a helyzetről az Új Szó című szlovákiai magyar napilap pénteken.; "Míg a szlovákiai magyar közösség, illetve a választópolgárok érdekképviselete szempontjából hasznos lenne a szövetség, addig politikai szempontból, pontosabban a két párt vezető csapatának szempontjából a külön indulás a racionális döntés" - véli a Koalíciós érdekütközés című jegyzet szerzője.

Mózes Szabolcs szerint leírni is fölösleges, annyira evidens: minél erősebb a szlovákiai magyar érdekképviselet, annál többet érhet el. És igen, nemcsak a számok, hanem a minőség is számít, ám a politikában van egy sor olyan helyzet, amikor a mennyiségi tényezők döntők. "A politikai racionalitás viszont másként fest. Ha jobban belegondolunk, evidensnek tűnik az is, hogy az a párt, amely 2012-ben kimarad a parlamentből, gyakorlatilag befejezte" - mutat rá a szerző. Ha az MKP lesz az, akkor azért, mert két választást bukott el egymás után, ha pedig a Híd, akkor azért, mert viszonylag új pártként már a parlamentből való egyszeri kimaradás is halálos lenne számára. Így világos a képlet: most kell belehúzni, és megvan a végső győzelem. Az sem mellékes, hogy egy választási koalíció gyakorlatilag kivégezte volna a két párt legfontosabb kampánytémáit, mindazt, amire eddig építettek. "A koalíciót a Híd és az MKP vezetőinek nagy része elutasította, az első lépést viszont a Híd tette meg" - szögezi le Mózes Szabolcs.

"A koalíciót elutasító kommunikációjával a Híd feladta korábban hangoztatott egyik fő érvét, mely szerint a választás lehetősége, a két párt közötti versenyhelyzet a szlovákiai magyar közélet javát szolgálja. Ha valaki azt mondja, hogy listáján helyet adna az MKP-soknak – akikkel elvileg versenyezni akarna –, illetve a koalíciót nem elvi, hanem személyi (tehát gyakorlati) okok miatt utasítja el, az egyben megkérdőjelezi a politikai verseny hasznosságát és értelmét is" - záródik a jegyzet.

A "faló" és a "fideszes"

A két párt között már a Híd megalakulásától kezdve utálta egymást. Az MKP a kezdetektől azzal vádolta a szlovák-magyar formációt, hogy nem fordított kellő figyelmet a szlovákiai magyarok érdekeinek érvényesítésére. Csáky Pál, Berényi elődje fennen hangoztatta, hogy a Híd nem más, mint a Robert Fico vezette Smer „trójai falova”. Tavaly elnökváltás történt az MKP élén, és Berényi József igyekezett mérsékeltebb retorikát vinni a Híd felé, mint egy interjúban hangsúlyozta „csak akkor támadtunk, ha erre volt ok”. Bugár Béla azonban „nem akarja meglátni az irányváltást az MKP-ban” – mondta az M1-nek Berényi, aki szerint már nem két ellenséges pártról kellene beszélni, hisz ugyanazokért a szavazatokért harcolnak, és érdekeik is közösek: a kisebbségi politika és dél-Szlovákia fejlesztése.

Öllös László, a Fórum Társadalomkutató Intézet elemzője szerint a hirdetés alapján „nem csak Dániában bűzlik valami”. A Híd ajánlatát esetleg elfogadó MKP-s jelölteknek ugyanis nem árt ismernie a szlovák választási törvényeket, melyek szerint, ha egy párttag egy másik párt listáján indul, akkor azzal a sorsát rábízza arra a pártra garanciák nélkül – bármikor le is kerülhet a listáról, és elveszítheti mandátumát. Öllös szerint azonban még azt sem lehet kizárni, hogy a két párt közötti feszültségeket inkább „kívülről generálják”, a szlovák politikai elitnek ugyanis nem mindenáron célja és érdeke a magyar kisebbség politikai képviselete a parlamentben. A felelősség átjátszásról is beszélhetünk – véli az elemző, hiszen korábban mindig a Híd volt az, aki elutasította a koalíciós tárgyalásokat, de hogy tisztára moshassa magát ezekből a vádakból tett egy elfogadhatatlan ajánlatot az MKP-nak, amire mutogathat majd visszautasítás esetén: ők megpróbálták.

Ravasz Ábel, a Publicus Slovenska elemzőközpont vezetője szerint is politikai színjátékról van szó: kin marad rajta a bélyeg, hogy nem akar összefogni. Az a Híd párt veszít, amelyik a politikai szövetséget kizárja, de az egyéni együttműködést felajánlja ; vagy az az MKP, amelyik visszautasítja az utóbbi ajánlatot?  Mindenesetre az elemző úgy látja, hogy ez a mostani Bugár féle levél inkább a politikai színjáték része. Két olyan párt versenyez ugyanazokért a szavatokért, miközben egészen más gyökérből származnak. Míg az MKP erős Fidesz támogatottsággal rendelkezik, fő politikai mozgásukat is inkább a szimbolikus ügyek hangsúlyozása határozza meg, addig a Híd „inkább szlovák, mint magyar”, azaz a kisebbségi érdekek képviselete csak egy téma a többi között a párt profiljában. Ravasz Ábel szerint „egyik párt sem nőtt fel ahhoz, hogy félretegye a múltbeli sérelmeket”, könnyebb egymásra mutogatni. De „azt hogy ki kezdte az ellenségeskedést legalább olyan nehéz lenne megállapítani, mint azt hogy melyik volt előbb a tyúk vagy a tojás”.