Az úgynevezett tripoli nyilatkozat az aláírók szándéka szerint "új távlatokat nyit meg a kétoldalú együttműködésben", valamint a kapcsolatok új alapokra helyezésének keretében hivatott előmozdítani a líbiai "forradalom céljainak és elveinek megvalósítását". Mario Monti és líbiai kollégája, Abd ar-Rahim Al-Kíb egyúttal hitet tett a másik ország szuverenitásának tiszteletben tartása mellett.

Az egyezmény aláírását követő sajtóértekezleten Al-Kíb elsősorban a líbiai gazdaság szempontjából fontos partnernek nevezte Olaszországot. Monti segítséget ígért vendéglátójának a gazdaság fejlesztéséhez, valamint együttműködést a belbiztonság és a kultúra területén. Egyúttal megerősítette, hogy Róma nem csupán piacot lát az észak-afrikai országban (egykori gyarmatában), hanem kész segítséget nyújtani Tripolinak a demokrácia újjáépítésében és stabilizálásában.

Az aláírás utáni órákban nem lehetett tudni, hogy a "tripoli nyilatkozat" felváltja-e a két korábbi vezető, Silvio Berlusconi és Moammer Kadhafi által 2008-ban kötött barátsági szerződést. Ennek egyik passzusa lehetővé teszi a "felülvizsgálatot". 

Al-Kíb szavai szerint "Líbia megváltozott, azt a szerződést pedig egyetlen ember írta alá" - utalt a tavaly októberben felkelők által megölt Kadhafira. A barátsági szerződés több milliárd euró értékű olasz beruházást irányozott elő Líbiában. Hatályát azonban a két ország tavaly februárban felfüggesztette.