Néhány véletlen egybeesés elegendő volt ahhoz, hogy Texasban kivégezzenek egy gyilkossággal vádolt ártatlan embert - állítja egy jogi professzor a Daily Mail oldala szerint. Carlos De Lunát azért ítélték el, mert a vád szerint 1983-ban halálra szurkált egy benzinkutasnőt a tengerparti Corpus Christi városában. A Columbia Egyetemen azonban egy James Liebmant professzor által vezetett munkacsoportja egy négyszáz oldalas jelentésben jut arra a következtetésre, hogy a férfi tévedés áldozata lett és valószínűleg olyasmiért fizetett az életével, amit el sem követett.

Halálos ítéletéhez az elégtelen rendőrnyomozói munka, a további gyanúsítottak keresésének elmulasztása és a gyönge védelem is hozzájárult. Liebmant szerint az egész eljárást a nemtörődömség jellemezte, miközben a gyanúsított elfogása pillanatától a haláláig ártatlanságát hangsúlyozta.

A rendőrség a benzinkútnál dolgozó Wanda Lopez megölését mindvégig egy félresiklott rablási kísérletként kezelte. A 911-es segélyhívó számra futott be az éjszakai műszakban dolgozó, 24 éves nő hívása, és hallani lehetett a kagylón keresztül, amint gyilkosainak kegyelemért könyörög. A későbbi vádlott De Lunát pár háztömbbel arrébb találták meg egy kisteherautó alá bújva, zsebében 149 dollárnyi bankjegy összetekerve, és több szemtanú is a helyszín közelében kezében késsel, majd menekülni látott férfiként azonosította őt. Miután De Lunának hosszú priusza volt az utcai ivászattól kezdve a nemi erőszak kísérletéig, a rendőrök úgy vélték, megtalálták emberüket.

Ám a Columbia Egyetem csoportja azt állapította meg, hogy a különböző szemtanúk vallomása voltaképpen ellentmondásban áll egymással, így ők feltehetően nem egyazon személyről beszéltek. Az is szemet szúrt a kutatóknak, hogy a helyszínen készült fotók alapján a késelőnek a ruházata is feltehetően véres volt, míg De Luna ruhája tiszta volt elfogásakor. A nyomozó hatóság figyelmen kívül hagyta azt a fülest, miszerint De Luna egyik, rá feltűnően hasonlító ismerőse, a korábban már késsel hadonászó Carlos Hernandez lehet az elkövető. Őt nem is találták meg. De Luna sokáig nem merte bemártani ismerősét, majd olyan alibit szolgáltatott, amelyet az ügyésznek sikerült megcáfolnia.

Másfelől, a munkacsoportot vezető professzor szerint az sem volt bizonyított, hogy a benzinkutat egyáltalán kirabolták. És a jelentésben megszólaltatták a Hernandez-család több tagját, akik azt mondták a gyilkos fegyverről készült fotó alapján, hogy olyat hordott magánál Carlos Hernandez is. Miközben akárhányszor volt dolga De Lunának a rendőrséggel, kést sosem találtak nála. Az egyik szemtanú leírása alapján a helyszínen látott férfi is flanelingjével inkább Hernandez öltözködését idézte.

Az egyetemi munkacsoport már 2006-ban átadta kutatása eredményeit a Chicago Tribune lapnak, amely három részben lehozta a Hernandez bűnösségére utaló következtetéseket. A lapnak többen is azt állították, hogy az 1999-ben a börtönben meghalt Hernandez korábban bevallotta nekik a lány meggyilkolását.

A Halálbüntetés Információs Központ vezetője, Richard Dieter azt nyilatkozta, hogy ha új eljárást lehetne lefolytatni az ügyben, akkor az esküdtszék felmentené a vádlottat.