Veszélybe sodorhatja Törökország EU-csatlakozási tárgyalásait az isztambuli és ankarai tüntetések brutális leverése, miután Németország, Ausztria és Hollandia tiltakozása miatt valószínűleg elhalasztják a megbeszélések e hétre tervezett folytatását. Különösen Berlinben kardoskodnak amellett, hogy nem kellene újabb tárgyalási fejezet megnyitásával jutalmazni az ankarai kormányt. A több mint két hete tartó tüntetéseket a török rendőrség könnygázgránátokkal és vízágyúkkal oszlatja fel, a hét elejéig négy ember vesztette életét, 7500-an sebesültek meg, közel ötezer tüntetőt vettek őrizetbe. A tiltakozás az isztambuli Taksim tér mellett lévő Gezi park átalakítása ellen szerveződött, de aztán országos méretűvé dagadt, elítélve Recep Tayyip Erdogan török kormányfő önkényes hatalomgyakorlását. Erdogan többször is csőcseléknek nevezte a demonstrálókat, és szemmel láthatóan erőből próbálja meg legyűrni az ellenállást – holott az ankarai belügyminisztérium adatai szerint is eddig összesen 2,5 millióan vettek részt a különféle tüntetéseken.
A 2011-es harmadik választását is 50 százalékos támogatottsággal megnyerő Erdogan hatalmát eddig nem veszélyeztették a többféle ideológiai áramlathoz tartozó, de a kormány konzervatív-vallásos szigorának elutasításában egységes tiltakozók. Az EU-tárgyalások megakadása, esetleg végleges megszakadása hosszabb távon visszaüthet azonban a miniszterelnökre. Erdogan és az általa vezetett Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az utóbbi évtized török gazdasági csodáját javarészt épp az EU által elvárt reformoknak – a piaci liberalizációnak, a nagyobb társadalmi és politikai szabadságnak – köszönheti. A csatlakozási tárgyalások 18 évi várakozás után 2005-ben kezdődtek, de a 35 fejezetből csak egyet zártak le ideiglenesen. Németországban a többség ellenzi a török csatlakozást, lehet, hogy Angela Merkel konzervatív kormánya a szeptemberi választásra figyelve keményített be.
Hová tűnt a 45 éves múltra visszatekintő Magyar Formatervezési Díj, és mi lett a hazai innovációt bemutató magas színvonalú kiállítással? Amióta a Magyar Formatervezési Tanácsot a Jakab Zsófia vezette divatügynökség alá szervezte a kormány, a designból „kreatívipar” lett, és csak a nagyratörő víziók maradtak.
„Mindent megtettetek, hogy ártsatok a fiataloknak. Hoffmann Rózsától Balog Zoltánon át odáig, hogy bekúrtátok inkább az egész oktatást a rendőrség alá, mert más tervetek nem is volt, mint hogy kuss legyen.”
Érdekes, hogy a „luxizás” ellen most szót emelő Lázár magántulajdonában is volt már ilyen típusú autó.
Idén először a kormány nem utólag dob mentőövet az adósságoktól roskadozó kórházaknak.
Wimbledon friss bajnoka nemcsak az edzésben, az étkezésben sem bízik semmit a véletlenre.
