A lap megállapítása szerint a jobboldali populista pártok nemcsak politikai, hanem társadalmi szempontból is fenyegetést jelentenek a mostani Európának. Sokan vélik úgy, hogy az EU következő nagy kríziséhez vezethetne, ha megvalósítanák elképzeléseiket, és ebben a helyzetben Németország különösen rosszul járhatna. Emellett a helyi szinteken is érezhető lenne, ha az európai gazdasági integrációt visszafognák úgy, ahogy azt egyes jobbos politikusok követelik.

A cikkben az érintett pártok jellemzői között említik, hogy leegyszerűsített társadalmi programmal próbálnak támogatókat szerezni: a kisemberek védelmezőiként lépnek fel. Emellett bírálják a szabadkereskedelmet, globalizációellenesek, fellépnek az aktuális politikai elit ellen. Nem volt azonban ez mindig így: az osztrák FPÖ, a német AfD vagy a francia Nemzeti Front társadalmi mozgalomként jött létre, és az idők során alakultak jobboldali globalizációellenes pártokká – magyarázta a lapnak Florian Hartleb politikai tanácsadó és populizmus-szakértő.

Mindegyik jobbos populista pártnak megvannak a saját elméletei. A szlovák SNS vezetője, Andrej Danko például úgy látja, hogy meg kellene szüntetni Szlovákia függőségét az élelmiszerimporttól, és át kellene állni önellátásra. Szerinte ez munkahelyeket, jobb élelmiszerminőséget hozna. És sok szlovák egyetért ezzel.

Hollandiában Geert Wilders szélsőjobbos pártja a társadalom iszlamizálódása ellen kampányol, valamint a nyugdíj- és a betegbiztosítási rendszer reformjával kapcsolatos elképzeléseket támadja.

Magyarország és Lengyelország most éppen speciális helyzetben van a téma szempontjából. Mindkét államban jobboldali populisták kormányoznak ugyanis – olvasható a cikkben, amelyben térképen mutatják meg, hogyan szerepeltek az érintett jobbos pártok az egyes tagállamokban a legutóbbi választásokon. Itthon a Fidesznek illetve a lengyeleknél a Jog és Igazságosságnak kiemelkedő a támogatottsága a többi ország hasonló irányvonalú pártjának népszerűségéhez képest.

A Die Welt Orbán Viktor magyar miniszterelnök intézkedései közül kiemeli a 2010-ben kivetett különadókat, amelyekkel egyebek mellett energetikai cégeket, médiavállalatokat és persze bankokat sújtottak. Egy korábbi elképzelése szerint akár a magyarországi bankszektor 70 százaléka is nemzeti tulajdonba kerülhetett volna, az EU nyomására azonban az ilyen irányú terveiből visszavett a lap szerint. A Lengyelországban hatalomra jutó Jog és Igazságosság ugyancsak bankadót vezetett be év elején – tették hozzá.