Trump elnök megfenyegette a térség államait, ha nem fordítják vissza a menetet, nem számíthatnak amerikai segélyre. Hasonló tömeges vonulás szinte minden évben van, ám Washingtont egyre inkább zavarja a jelenség.

Menjünk együtt! Igen, sikerülni fog!

– skandálták a menekülők, mielőtt betörtek volna Mexikó területére. A mexikói rendőrök ugyan nagy számban voltak jelen, s könnygázgránátok bevetésével átmenetileg visszafordulásra kényszerítették a migránsokat, akkor már nem fogták el a belépőket, amikor azok a határfolyón átkelve léptek mexikói földre.

A menekülők több mint egy hete indultak el Honduras San Pedro Sula nevű városából, s komoly ellenállás nélkül haladtak át Guatemalán keresztül. Annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök többször is megfenyegette az érintett országokat, az USA azonnal leállítja az érintett államok segélyezését, ha azok nem fordítják vissza a menekülőket.  „Közöltük Honduras Guatemala és El Salvador kormányával, hogy amennyiben engedik, hogy saját állampolgáraik, vagy más államok polgárai az Egyesült Államok határáig utazzanak, az USA azonnal leállítja a nekik szánt kifizetéseket” – írta Trump, majd azt is kilátásba helyezte, hogy az USA lezárja az amerikai-mexikói határt. Mindezt annak ellenére tette, hogy az érintett országoknak nem sok eszközük van a népmozgás leállítására: amikor Trump megszólalt a hondurasi menekültek egy részre már Guatemala területén tartózkodott, s az is nehezíti a menet visszafordítását, hogy négy ország, Honduras, Nicaragua, El Salvador és Guatemala engedélyezi, hogy állampolgáraik útlevél felmutatása nélkül lépjenek be a másik ország területére.

Megállíthatatlan menetelés?

A hondurasi migránsmenetek már évek óta gyakran megismétlődnek, s a korábbi években a bűnözés, a munkanélküliség és az egyre pusztítóbb szegénység elől menekülő bevándorlók általában minden nagyobb gond nélkül elérték az USA határát. Helyi források szerint az utóbbi években a közép-amerikai térség lakosságának mintegy 10 százaléka menekült már el az elviselhetetlen életkörülmények miatt.

És az sem volt véletlen, hogy tömegben indultak útnak, a több ezres létszám ugyanis védelmet jelentett az egyedül, vagy kisebb csoportokban útnak induló migránsokra leselkedő veszélyek ellen. A veszélyek hatalmasak: Honduras és El Salvador a gyilkossági statisztikák élén állnak, 100 ezer emberre évente 64, illetve 109 emberölés jut. (Magyarországon ez az adat 2,9/100 ezer ember.)

A menetekből először az időn tavasszal lett komolyabb ügy, amikor Trump azt írta egy akkori Twitter-üzenetében, hogy a menetek veszélyeztetik az USA nemzetbiztonságát, s az elnök a migráns-áradatra hivatkozva döntött úgy, hogy megerősíti az USA délnyugati részének határvédelmét. Míg Trump a latin-amerikai országokat, illetve a Demokrata Pártot teszi felelőssé, az amerikai populista médiumok – köztük a Fox News, vagy az American Thinker című internetes újság – pedig Soros Györgyöt vádolják a menekülthullám megszervezésével, az USA-ban sokan azt állítják, az amerikai törvények alkalmatlanok az illegális migráció megállítására.  „Amit nap, mint nap látunk az amerikai-mexikói határon, az a jól ismert kiskapuknak, a fogd el, majd ereszd el politikának köszönhető. Amíg a törvényhozás nem cselekszik, addig gyakorlatilag nyitva maradnak határaink, s ezzel garantáljuk a jövőbeli karavánindulásokat” – idézte a The New York Times Katie Waldmant, az amerikai belbiztonsági minisztériumának a szóvivőjét. Waldman arra utalt, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a lefülelt illegális bevándorlókat ügyük elintézésig szabadlábon hagyják, s sokan örökre eltűnnek az amerikai hatóságok látóköréből.

A fenyegetés sem állítja meg a menetet

A BBC beszámolója szerint a már Mexikóban lévő hondurasi menekültek közölték, Trump fenyegetései ellenére tovább folytatják útjukat az USA felé.  Ami igencsak hosszú lesz, hiszen több mint kétezer kilométert kell megtenniük gyalog, illetve különféle járműveken. Az amerikai CNBC beszámolója szerint a migránsok most a mexikói Tapachula városában készülnek fel vándorlásuk folytatására. A megválasztott mexikói elnök, Andres Manuel López Obrador azt javasolta Trumpnak, hogy Mexikó, az USA és az érintett latin-amerikai államok dolgozzanak ki közös tervet a migráció megállítására. „Ha segítjük a szegény térségek gazdasági fejlődését, akkor meg lehet fékezni a migrációt. Az emberek ugyanis nem jókedvűkben, hanem gazdasági kényszer hatására hagyják el otthonaikat” – mondta a mexikói politikus.

A következő napokban újabb konfliktusok várhatóak, s Trump aligha fog engedni. Már csak azért sem, mert a november 6-ai időközi választásokon az egyik legfontosabb kérdés lesz a migráció ügye: az amerikai Kaiser Foundation által készített közvélemény-kutatás szerint az összes választó 15 százaléka véli úgy, hogy a migráció a legfontosabb kérdés, s republikánus voksolók között ez már 25 százalékot tesz ki.